AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1979. Budapest (1981)

II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Németh Mária: Az Országos Széchényi Könyvtár tudományos tevékenysége 1945—1974 (Tervek és eredmények)

Az OSZK vezetősége 1970. december 14-én tartott szakmai értekezletén vitatta meg Haraszthy Gyula előterjesztésében a Hungarika-kérdések az OSZK-ban e. összefoglalást. Ennek eredményeként a főigazgató 12 pontban rögzítette a Nemzeti Könyvtár hungarika bibliográfia feladatait. Az értekezlet jegyzőkönyve

153 ennél fogva alapdokumentumnak minősül s a következő 4 —5 év távlati tervének is tekinthető. Előírta a Hungarica. Külföldi Folyóiratszemle kiadását, a külföldi magyar nyelvű periodikumok egy negyedévi válogatott cikkanyagának próbaszámban, majd az MFR mellékleteként történő folyamatos közreadását; a két hungarika periodikum-címjegyzék (Kemény G. Gábor és Németh Mária összeállítása) megjelentetését, a monografikus jellegű külföldi magyar nyelvű kiadványok 1961 és 1970 közötti bibligráfiájának összeállítását, a magyarországi írók (költők, esszéisták stb.) 1945—1967 között idegen nyelveken külföldön megjelent könyveit regisztráló bibliográfia közreadását (a Szerzői Jogvédő Iroda megbízása alapján), és még néhány — nyilvántartás jellegű — kérdésmegoldását.

154 A terv realitását ez esetben a gyakorlat valóban bizonyította azzal, hogy majd minden pontja teljesedésbe ment. Csupán az Országos Gyarapodási Jegyzék Hungarica mellékletének kiadása akadt el a próbaszám megjelentetése után.

155 A főigazgatói határozat létrehozta Haraszthy Gyula vezetésével az OSZK-n belüli elvi és gyakorlati munkák összefogására, fejlesztésére a Hungarika Koordinációs Bizottságot, amely felhatalmazást kapott arra is, hogy külső intézményekkel, testületekkel (pl. a Magyarok Világszövetségével) konzultatív kapcsolatot tartson.

156 A vezetői együttes úgy ítélte, hogy az adott szakaszban nem a történeti, 1945 előtti, hanem a felszabadulás utáni korszak hungarika bibliográfiai problémáit kell elsősorban megoldani. Nem azért, mert a régebbi idők kevésbé fontosak lennének a kutatás számára, hanem mert a könyvtár erőinek és anyagi lehetőségeinek véges volta miatt a munkát ott kell kezdeni, ahol legtöbb a tennivaló, ahol a hiány leginkább érződik. 153. OSZK Irattár 006/71 sz. 1970. december 22. 154. A főigazgatói határozat foglalkozott még a varsói bibliográfiai egyezményekben vállalt kötelezettségek teljesítésével; a retrospektív jellegű (1945 előtti) hungarika-bibliográfiák anyagának fokozatos gyűjtésével, különös tekintettel a különgyűjtemények anyagára; utasította a Gyarapítási Osztályt addig is vezetett hungarika-kataszterének folytatására, a Hírlaptárat átfogó terv készítésére az egész külföldi magyar sajtó rendszeres feldolgozása érdekében. 155. A Külföldi Könyvek Országos Gyarapodási Jegyzéke. A Hungarica melléklet próbaszáma 1972-ben jelent meg: IV, 78 lap terjedelemben, 150 példányban. A próbaszám megjelenése után az illetékes főosztály nem folytatta a kiadvány publikálását. 156. A Hungarika Kooperációs Munkabizottság tagjai: Orvos Mária titkár, Fajcsek Magda, Fügedi Péterné, Kemény G. Gábor, Németh Mária, Somkuti Gabriella, Szentmihályi János, P. Szerb Judit, Wix Györgyné. A munkaközösség a magyarországi előzményeket figyelembe véve, a már említett varsói határozatok, továbbá az UNESCO által 1958 szeptemberében Bécsbe összehívott tanácskozás, majd a gödöllői értekezlet ajánlásai alapján javasolta, hogy a Nemzeti Könyvtár a lehetőség szerint szerezzen meg minden az országra vonatkozó és az ország szerzői által bárhol, bármelyik nyelven kiadott nyomtatványt, s mindezekről készítsen hozzáférhető bibliográfiát vagy katalógust. 188