AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1979. Budapest (1981)

II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Németh Mária: Az Országos Széchényi Könyvtár tudományos tevékenysége 1945—1974 (Tervek és eredmények)

1967 legelején Fügedi Péterné előterjesztésében foglalkozott az intézmény vezető kollégiuma a magyar nemzeti bibliográfia továbbfejlesztésének kérdésével.

147 Fügedi Péterné hivatkozott ugyan arra, hogy a Várra való felkészülés időszakában a könyvtár a rekonstrukciós feladatok ellátására koncentrálja erőit, és a bibliográfiai szolgáltatások kiterjesztését vissza kell fognia, mégis javasolta a külföldi hungarika kiadványok dokumentációjának megszervezését. A hungarika kategóriák részletes taglalása után az előterjesztés az anyaggyűjtés lehető forrásait veszi számba, majd javaslatokat tesz a címek hungarika típusonkénti csoportosítására, ezen belül betűrendes és szakrendi nyilvántartások kiépítésére. Célul tűzi ki a tervezet előbb a magyar nyelvű kiadványok, majd a magyar szerzős művek és fordítások, végül pedig a magyar vonatkozású anyag bibliográfiájának közreadását. Az Országos Széchényi Könyvtár álláspontját a legvilágosabban és legtömörebben az az előterjesztés foglalta össze, amit Sebestyén Géza h. főigazgató intézett 1967. május 22-én a Művelődésügyi Minisztérium Könyvtári Osztályához.

148 Ebben a tárgyalt témára vonatkozóan a következők olvashatók: „Míg a hazai kiadványok tekintetében a további munkálatokhoz már biztos alapok állnak rendelkezésünkre, a külföldi hungarika irodalom vonatkozásában — pár elszigetelt és rendszeresnek semmiképpen nem mondható magánvállalkozástól eltekintve — tulajdonképpen igen kevés történt. Pedig a kötelezettség itt sem hárítható el. Magyarország sajátosan az az ország, ahol az itt érintett irodalomnak különleges mérete és fontossága van. Ezzel szemben az a helyzet, hogy más országokban a kérdés lényegesen előbbre van, ha nem tekinthető egyenesen megoldottnak (pl. a keletnémet és nyugatnémet, a cseh, belga, holland, svájci stb. nemzeti bibliográfiák példája.) Országunk kultúrpolitikai érdekei, élénkülő nemzetközi kapcsolataink egyképpen a megvalósítást sürgetik. Míg azonban ez a fajta feltárás pl. minden népi demokrációban a bibliográfiai rendszer lényeges részének számít, nálunk egész terjedelmében új feladatként jelentkezik." Sebestyén Géza, a fontossági sorrendet követve, a következő hungarika típusok számbavételét javasolta: — külföldi magyar nyelvű kiadványok, — magyar művek külföldi fordításai, — magyar szerzők külföldi publikációi, — témájában magyar vonatkozású, magyar tárgyú külföldi irodalom. Az előterjesztés arra is utalt — és erről már a gödöllői konferencián is esett szó — hogy az 1957. évi varsói bibliográfiai értekezleten a részt vevő szocialista államok kölcsönösen vállalták egymás tájékoztatását a partnereket érintő patriotika irodalomról. így a Széchényi Könyvtár azóta is megkapja — sajnos egyre csökkenő mértékben — az együttműködő nemzeti könyvtáraktól az ott megjelent magyar vonatkozású művek és cikkek cí147. OSZK Irattár Koll. 10-1966. sz. 7 1. Az előterjesztést 1967. január 5-én tárgyalta meg az OSZK vezetői kollégiuma. 148. Nemzeti bibliográfiánk kérdései. OSZK Irattár 1090/1967. sz. — Az előterjesztés Fügedi Péterné feljegyzésének felhasználásával készült. 186