AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1979. Budapest (1981)

II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Németh Mária: Az Országos Széchényi Könyvtár tudományos tevékenysége 1945—1974 (Tervek és eredmények)

érdekében, és minden kapkodás és túlzás ellenére is sikerült elérnie, hogy ezen a területen sem törtek meg a Széchényi Könyvtár haladó hagyományai. c) A kutatás folytatása lehetőséget adott a tudományos utánpótlás nevelésére. Elég egyetlen pillantást vetnünk a munkaközösségekben tudományos pályájukat kezdő fiatalok névsorába, és máris megállapíthatjuk, hogy közülük került ki az OSZK és más könyvtárak mai vezetőinek jelentős része. így a mindezzel szembeállított negatívumok — bármilyen sokat soroltunk is fel közülük — nem homályosíthatják el e korszak kezdeményezéseit, alapozó tevékenységének jelentőségét. II. 1958-1974 Az 1950-es évek végén világossá vált, hogy a könyvtárpolitikai alapkérdéseket újra kell fogalmazni, és ezen belül a könyvtárakban végzett tudományos munkát is meggondoltabban, szervezettebben szükséges folytatni. E felismerés vezetett a könyvtári vezető fórumok átszervezéséhez. 1957-ben újjáalakult az Országos Könyvtárügyi Tanács, amely munkáját szakbizottságai segítségével most már differenciáltabban láthatta el. Az OKT, amely 1962-től Országos Könyvtárügyi és Dokumentációs Tanács néven, nagyobb területet átfogva folytatta tevékenységét, belső struktúrája s szakbizottságai átformálásával igyekezett az állandó fejlődés kívánalmaival lépést tartani. Könyvtárpolitikai és könyvtárügyi Szakbizottsága (később: Könyvtártudományi és kiadványi Szakbizottsága) 1972-ben Kutatáspolitikai Szakbizottságként újjáalakítva, Havasi Zoltán, az OSZK főigazgatóhelyettesének vezetésével, éveken át igen aktív munkát fejtett ki. Az addigi eredmények feltérképezése és értékelése alapján segítette az Országos könyvtárügyi kutatási program kialakulását, amely az 1976 —1980 közötti időszak munkáját határozta meg.

123 A Bibliográfiai Szakbizottság, amely 1972-ben megszűnt, a maga területén irányította, támogatta a könyvtárak ilyen jellegű tevékenységét. 1961 elején a Magyar Tudományos Akadémia I. osztálya megszüntette a Könyvtártudományi Bizottságot (előzőleg Főbizottság), de a könyvtártudományi komplexumból — a jelentős hazai múltra és eredményekre való tekintettel — a történeti stúdiumokat kiemelte, és új bizottságot szervezett Könyvtörténeti, Bibliográfiai, és Dokumentációs Munkabizottság néven. Ez az együttes, amely Kőhalmi Béla és Mezey László irányításával kezdte meg működését, a könyv-, írás-, könyvtörténet, a társadalomtudományi dokumentáció és a bibliográfia gondozását vállalta. Az új bizottság és az 123. Könyvtári kutatások. Tanulmányok a könyvtári kutatások fejlesztésének koncepciójához és távlati programjához. Szerk. Havasi Zoltán. Bp. 1978. NPI. 294 1. (Könyvtártudományi tanulmányok 6.) (Az Országos Könyvtárügyi és Dokumentációs Tanács 31. sz. kiadványa.) Az idézett kutatási programot az OKDT adta közre, ez a kötet 257 — 264. lapján található. A Szakbizottságban kialakított alapelveket Zircz Péter: A könyvtári kutatások fejlesztése c. írása (247 — 253. 1.) összegezi. 178