AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1979. Budapest (1981)

II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Németh Mária: Az Országos Széchényi Könyvtár tudományos tevékenysége 1945—1974 (Tervek és eredmények)

OSZK együttműködésében nagy lehetőségek rejlettek. Ezt Mezey László fogalmazta meg: „így lesz indokolt a remény, hogy az új munkabizottság, az irányában máris megnyilvánuló akadémiai bizalom és nagyobb lehetőségek birtokában a magyar tudományosság és annak egyedül hivatott legfőbb szerve az Akadémia és a Nemzeti Könyvtár közötti további kapcsolatok munkálója is lesz."

124 Az OSZK tudományos munkájának fejlesztését azonban nemcsak az említett bizottság szorgalmazta, hanem az Akadémia társadalomtudományi osztályai és intézetei is kívánatosnak tartották. A számos igény közül álljon itt csak a legjellemzőbb megnyilvánulás, amely Sőtér István 1960. évi osztálytitkári beszámolójában hangzott el:

125 „tudományos közvéleményünk türelmetlenül várja, hogy nagy vezető könyvtáraink.. . minél hamarabb a különböző tudományágak kutató tevékenységének fontos, köztiszteletben álló tűzhelyeivé váljanak. El akarjuk érni azt a szintet, hogy könyvtáraink ugyanolyan rangú tudományos intézetekként szerepeljenek a köztudatban mint az akadémiai kutatóintézetek vagy az egyetemi tanszékek kutatócsoportjai." Hangsúlyozni kell azt, hogy az OKDT, illetve az MTA szakbizottságaiban az OSZK szakemberei aktív szerepet vállaltak, és miközben befolyásolták a tudományos tevékenység alakulását, egyben leszűrhették a Nemzeti Könyvtár tudományos feladataira vonatkozó tanulságokat is. E kölcsönhatásból sokat nyert az Országos Széchényi Könyvtár. De meghatározta az OSZK kutatómunkáját a nemzetközi akciókba, közösségekbe való bekapcsolódása, az a szoros együttműködés, amelyet a szocialista nemzeti könyvtárakkal épített ki, a KGST keretében folytatott egyre intenzívebb tevékenysége (1972-től kezdve), de a könyvtári világszervezetek munkájában való részvétele is. * Az 1950-es évek végét nemcsak a szervezeti változások megindítása, hanem a feladatok újrafogalmazásának megkezdése is jellemezte. 1958-ban Kovács Máté egyetemi tanár foglalta össze Könyvtárpolitikánk alapproblémái c. előtérjesztésében a könyvtárak által végzett tudományos munka feladatait,

126 majd 1959 végén került nyilvánosságra A könyvtártudományi kutatás távlati tervének kérdései c. dokumentum, amely a KMK felméréseire támaszkodva igyekezett a soron következő feladatokat meghatározni.

127 1960 júniusában a KMK országos ankétot rendezett a könyv124. Mezey László: -ág MTA Könyvtártudományi Bizottságának megszüntetése. = OSZK Híradó 1961. 170—171. 1. — L. még: Mezey László: A Könyvtörténeti és Bibliográfiai Munkabizottság működése 1961—1968. = Magyar Könyvszemle. 1969. 29á-296. 1. 125. Sőtér István: Beszámoló a Nyelv- és Irodalomtudományi Osztály munkájáról. = A Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályának Közleményei. 16. köt. 1960. 1 — 4. sz. 213. 1. 126. Könyvtárpolitikánk alapproblémái. Bp. 1958. február 19—1959. január 15. Kovács Máté a 20 gépelt lapból álló előterjesztést mint az OKT elnöke írta alá. 127. A szerző neve nines feltüntetve; Kőhalmi Béla küldte el az érdekelteknek. Ez valószínűvé teszi, hogy a kérdéskört ő foglalta össze. Bp. 1959. november 13. 18 gépelt lap. 12* 179