AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1979. Budapest (1981)

II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Németh Mária: Az Országos Széchényi Könyvtár tudományos tevékenysége 1945—1974 (Tervek és eredmények)

2. A kutatónapi tevékenység eredményeiről — megfelelő dokumentumok hiányában — nem lehet képet adni, a kutatónapi témákat és az elkészült feldolgozásokat nem tudjuk egybevetni. Az 1957-es Évkönyvből azonban pontos adatokat kaphatunk a dolgozók tudományos (kutatónapi és azon kívüli tevékenységének publikációkban realizálódott eredményeiről.

122 A 18 oldalas felsorolás 52 munkatárs önálló műveinek, tanulmányainak, cikkeinek, kritikáinak számbavételével ékesen bizonyította azt a tudományos erőt, amelyet az OSZK már 1945 és 1957 között is képviselt, és reprezentálta azt az alapot, amelyre a további kutatásokat építeni lehetett. Igaz, hogy a publikációk nagyobb része irodalmi, történelmi, könyvtörténeti vonatkozású volt, de nem jelentéktelen az élő könyvtárüggyel foglalkozó tanulmányok, eikkek száma sem. Adatokkal támasztva alá az elmondottakat: az 52 szerző közül 37 írt a könyvtártudományi szakterületet érintő kérdésekről, könyves könyvtártörténeti, illetve aktuális könyvtári problémákról is. (Közülük a többség irodalomtörténeti, történelmi stb. kutatásokat is folytatott.) Ez utóbbi kategóriából 23-an jelentettek meg az adott időszakban tanulmányt vagy cikket. A könyvtár tudományos felkészültségű dolgozói már ezekben az években is feladatuknak tartották a nemzeti gyűjtemény egyes állományrészeinek feltárását. Kazinczy Ferenc levelezésének az OSZK-ban őrzött részét Berlász Jenő, Busa Margit és Csapodi Csabáné rendezték sajtó alá (Kazinczy Ferenc levelezése. 13. köt. Bp. 1960, Akad. K. 6941.), Belia György és Csapodi Csabáné: Oercen és a magyar emigráció címen 12 ismeretlen levelet tett közzé az Irodalomtörténeti Közlemények 1954-es évfolyamában (43—53. l./u. ez megjelent a Literatumoe Naszledsztvo 64. kötetében is (Moszkva, 1958. 418—438. 1.). Busa Margit, Hajdú Helga, Horváth Viktor, Soltész Zoltánné és mások is, kisebb-nagyobb közleményekben ismertették — első sorban a Magyar Könyvszemle hasábjain a gyűjtemények feltáratlan értékeit. De a könyvtár állományára alapozva, ettől indíttatva, vagy a munkaközösségi programtól ösztönözve, többen folytattak széles értelemben vett könyvtörténeti kutatásokat, jelentős eredménnyel. Itt csak Borsa Gedeon, Busa Margit, Csapodi Csabáné, Dezsényi Béla, Fallenbüchl Zoltán, Falvy Zoltán, Fazakas József, Hajdú Helga, Kókay György, Kozocsa Sándor, Soltész Zoltánné, D. Szemző Piroska, Varga Sándor Frigyes, Waldapfel Eszter, Windisch Éva közleményeire hívjuk fel a figyelmet. Irodalomtörténeti területen Albert Gábor, Bélley Pál, Fallanbüchl Zoltán, Hankiss Elemér, Keresztury Dezső, Tarnai Andor, Varjas Béla fejtettek ki értékes tevékenységet, történettudományi kutatásokat elsősorban Berlász Jenő, Waldapfel Eszter és Windisch Éva folytattak. Vécsey Jenő zenetudományi kutatásaival szerzett elismerést magának. E csoportok szétválasztása természetesen mesterséges, mert határterületekről lévén szó, egy kutató több irányú kutatást is végzett. Könyvtári elvi kérdésekkel Bereczky László, Csapodi Csabáné, Dezsényi Béla, Fallenbüchl Zoltán, Gombocz István, Goriupp Alisz, Nagy Júlia, 122. Az Országos Széchényi Könyvtár munkatársainak tudományos munkássága 1945— 1957. = Az Országos Széchényi Könyvtár Évkönyve 1957. Bp. 1958. 51—68. 1. 176