AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1979. Budapest (1981)

II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Németh Mária: Az Országos Széchényi Könyvtár tudományos tevékenysége 1945—1974 (Tervek és eredmények)

a Nemzeti Könyvtár múltját és jelenét.

47 Itt utalunk arra, hogy az OSZK ezekben az években is számos kisebb-nagyobb kiállítást rendezett és részt vett országos jelentőségű könyv-bemutatók szervezésében is. Említést érdemel az 1950 végén megnyitott Vörösmarty emlékkiállítás, a sok látogatót vonzó „Rákóczi" (II. Rákóczi Ferenc), illetve ezt követően a Rákóczikor irodalmát bemutató kiállítás is. Ez utóbbi szervezésében az OSZK-nak jutott a főszerep. Ez a tevékenység a későbbiekben sem csökkent, mint azt pl. a Jókai-, illetve a Balassi emlékkiállítás (1954) a Bartók és Csokonai, az újabb Vörösmarty-kiállítás (1955) is jelzi. (L. bővebben Keresztury Dezső: Magyar irodalomtörténeti kiállításainkról. — Itk. 1954. 311—317. 1.) Hogy az OSZK vezetőinek a tudományos munka fellendítésére indított akciói nem maradtak eredmény nélkül, azt már önmagában az is bizonyítja, hogy az év derekán az intézet 12 dolgozója kapott „tudományos kutatónap"ra engedélyt a Közoktatásügyi Minisztériumtól.

48 Az első fellelhető kutatónapi jegyzék — amely az 1952. év első félévi kutatónapjait regisztrálja — már 14 nevet és témát sorol fel.

49 A 14 téma szinte mindegyike irodalomtörténeti, illetve történettudományi vonatkozású volt, csupán egy tudományos dolgozó foglalkozott aktuális kérdéssel, magyar—szovjet bibliográfia összeállításával. A kutatótevékenység kettőssége (munkaköri kötelesség—egyéni érdeklődés) már ekkor is mutatkozott: a Könytári Híradó 1951. évi 2. száma pl. másfél oldalon közölte részletezve a könyvtár dolgozóinak tudományos, szépirodalmi és fordítói tevékenységét. De jelentkezett az előrelépés a tudományos munkaközösségek terveinek kidolgozásában is. Erről az 1951. évi beszámoló jelentés tájékoztat. A könyvtörténeti munkaközösség hármas feladat megoldására hivatott: — a magyarországi könyvkiadás kezdetei, — a nyomtatott könyv kiadása a 16. században, — a kapitalista könyvkiadás a 19. század elejétől. — A könyvtártani munkaközösség három csoportra oszlik: — az első a könyvtárépítési és berendezési, — a második a raktárrendszerek és katalógusfajták, — a harmadik pedig a könyv- és könyvtárpropaganda kérdéseit fogja majd kidolgozni. Elhatározták a munkaközösségek könyvtárközi viszonylatban való kiszélesítését is. 47. A kiállítást, Keresztury Dezső rendezte, az OSZK-ra vonatkozó anyagát Windisch Éva állította össze. A kiállítást Az Országos Széchényi Könyvtár 150 éves fennállása alkalmából rendezett Mátyás király könyvtárától a 3000. népkönyvtárig kiállítás katalógusa c. ismertető (Bp. 1952. 39 1.) mutatta be a látogatóknak. 48. Heti 8 óra munkaidő kedvezményben részesültek Hajdú Péter, Hajdú Helga, Keresztury Dezső, Kozocsa Sándor, Sajó Géza, Seres Iván, Tarnai Andor. Heti 16 óra kutatóidőt kapott: Kemény G. Gábor, Szauder József, Varjas Béla, Waldapfel Eszter és Windisch Eva. 49. Belia György, Dezsényi Béla, Hajdú Helga, Kemény G. Gábor, Keresztury Dezső, Kövendi Dénes, Kozocsa Sándor, Rudas Klára, Soltész Zoltánné, Takács József, Tarnai Andor, Varjas Béla, Waldapfel Eszter, Windisch Éva. 154