AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1979. Budapest (1981)

II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Németh Mária: Az Országos Széchényi Könyvtár tudományos tevékenysége 1945—1974 (Tervek és eredmények)

Waldapfel Eszter az 1952-ig terjedő időszakot az erjedés, a forrás szakaszaként jellemezte, s úgy ítélte, hogy az elvi bizonytalanság éppen a könyvtártudományi feladatok jelentőségének felismerésében jelentkezett a legélesebben. Az átmenetileg és részben a körülményekből adódó szűk praktieista irány szembeállította a tudományos munkát, de még a könyvtártudományit is a könyvtárosi hivatással, és ugyanakkor amikor az OSZK szakemberei élénk részt vettek a tanszék tudományos oktatói feladatainak ellátásában,

50 a könyvtáron belül szinte lehetetlenné vált a tudományos munka végzése. A vezetőség időnként megpróbált ,,a ... kívülről jövő irányzattal szembehelyezkedni, de saját ingatag álláspontja miatt nem tudta a tudományos munkát a könyvtár tevékenységébe beépíteni."

51 Az 1951. évben megindult tehát az OSZK tudományos munkájának új alapokon történő szervezése, 1952-ben pedig az elképzelések már a tervben jelentkeztek, sőt a megindított munkálatok bizonyos eredményekre is vezettek. Hogy ez az év milyen változásokat hozott az OSZK életében, azt legtalálóbban Waldapfel Eszter mondatai jellemzik: ,,Az 1952. esztendő döntő jelentőségű az egész magyar könyvtárügy s így a Széchényi Könyvtár történetében. Ez az első esztendő, amelyben a könyvtár évi tervében elvi könyvtárpolitikai célkitűzések is jelentkeztek. . . . Ebben a munkatervben — bár még mindig elég bizonytalanul — tudományos feladatok is szerepelnek. E terv azonban világosan megmutatja azt is, hogy a Könyvtár . . . sokszor maga sem látta világosan feladatait. . . . tudományos nemzeti könyvtári funkcióját nem merte következetesen és egyértelműen vállalni... a helyes arányt és fontossági sorrendet saját tudományos feladatai, belső munkája és közművelődési feladatai között még mindig nem találta meg."

52 Az 1951. évről szóló beszámolóban körvonalazott munkaközösségek 1952-ben megalakultak és megkezdték működésüket. A könyvtártani munkaközösség első csoportja, amely Kéki Béla főigazgató-helyettes vezetésével a könyvtárépítést és berendezést tanulmányozta, március 22-én tartotta meg első megbeszélését és tervet készített munkájára: az új épületben való elhelyezkedés kidolgozására.

53 A nagy munkaközösség katalógusfajtákat és raktári rendszereket tanulmányozó részlege Goriupp Alisz vezetésével március 15-én látott munkához, mégpedig a szakcsoportos és mechanikus raktározási rendszerek, a betűrendes és tárgyszókatalógusok, valamint a 50. 1950 végén az OSZK tíz munkatársa adott elő főiskolán vagy egyetemen. 1952-ben a Könyvtártudományi Tanszéken Dezsényi Béla, Goriupp Alisz, Hajdú Helga, Keresztury Dezső, Nagy Károlyné, Varjas Béla és Waldapfel Eszter tartott előadásokat. 51. Waldapfel Eszter i. mű 14. 1. 52. Idézett mű 17. 1. 53. Az 1952. jan. 11-én megtartott termelési értekezlet jegyzőkönyve. OSZK Irattár 21/1952. sz. — Az ülésről készített jegyzőkönyvből megtudjuk, hogy Varjas Béla bevezetőjében szólt az SZTK székházával kapcsolatos — időközben elvetett tervekről — és az ,,új épület" kérdésének legújabb állásáról. Ez az új épület — feltehetően — nem az egész könyvtár számára szolgált volna, hanem az OSZK-tól elvett Esterházy palota pótlásául kapta volna az intézmény. 155