AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1979. Budapest (1981)

II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Németh Mária: Az Országos Széchényi Könyvtár tudományos tevékenysége 1945—1974 (Tervek és eredmények)

körülvevő közegben ment végbe. Ez az átalakulás a Nemzeti Könyvtár esetében különösen érezteti hatását. Az Országos Széchényi Könyvtár a századforduló körüli évtizedekben, egészen a második világháború végéig, kettős arculatú intézményként, mint könyvtár és mint kutatóhely működött. Ez utóbbi funkciója a tudományos élet akkori adottságaiból következett: kutatóintézetek hiányában a társadalomtudományok területén dolgozó tudósok és tudósjelöltek a könyvtárakban levéltárakban és múzeumokban fejthettek ki szaktudományi tevékenységet. 1945 után azonban a kutatóintézeti hálózat megteremtésével, a főiskolai és egyetemi rendszer kiépítésével a könyvtár elvesztette a régi értelemben vett „tudományos műhely" jellegét. A kutatóhelyek ui. egyrészt „elszívták" a tudományos tevékenységre alkalmas dolgozók javát a könyvtárakból, illetve a könyvtári területről, másrészt a fejlődés ezen iránya megingatta, megkérdőjelezte a könyvtárban addig végzett tudományos munka tartalmi körét, bizonyos viszonylatban létjogosultságát is. így csak hosszú évek útkeresésének eredményeként sikerült — a tudományszervezet stabilizálódása után — a modern könyvtár arculatának, követelményrendszerének kialakultával a Nemzeti Könyvtárnak a tudományos életben elfoglalt helyét meghatározni, és az ebből adódó feladatokat megfogalmazni. 1945-1949 A könyvtár főigazgatójának, Györké Józsefnek 1945. évi jelentéséből

10 kiderül, hogy a felszabadulás utáni hónapokban a romeltakarítás és a könyvtár működési feltételeinek biztosítása foglalta le az egész kollektíva erejét, és csupán 1946-ban indulhatott meg — ha szerény körülmények között is — a rendszeres munka.

11 Az adott helyzetben szinte megható Bisztray Gyulának 1945 októberében megjelent, az újjáépítés optimizmusát sugárzó cikke, amelyben az intézmény munkaprogramjáról tájékoztat.

12 Abban a reményben, ,,hogy a fegyverzaj elcsitultával szóhoz (magyarán: pénzhez, papírhoz s munkához jussanak [juthatnak] végre a Múzsák!" több kiadványsorozat tervét vázolja fel. A Bibliográfiai kiadványok között Gulyás Pál bibliográfiájának folytatását jelzi, Magyarországi Évi Könyvészeié sorozatba a kurrens köteteken túl az 1712—1935-ös időszak évenkénti feldolgozását is beleérti,

13 de ide utalja Dezsényi Béla sajtótörténeti repertóriumait, Varjas Bélának a régi magyar nyomtatványokat összefogó tudományos lajstromát, sőt Kozocsa Sándor irodalomtörténeti repertóriuma 10. Jelentés az OSZK 1945. évi működéséről. 11. Az 1946-os beszámolóban nincs szó tudományos munkáról. Az egyéni publikációs tevékenységről részletes kimutatás készült — a tudományos dolgozók pótlékának megállapítása érdekében. 12. Bisztray Gyula: Nemzeti múzeumi terveink. — Köznevelés, 1945. 7. sz. 1 — 5. 1. Az OSZK-ra vonatkozó rész megjelent a Magyar Könyvszemle 1945. évfolyamában is. 145-146. 1. 13. Bisztray a nagyobb időszakokat átfogó kiadványokkal szemben az évekre bontott feldolgozást értékeli többre. 146