AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1979. Budapest (1981)

II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Németh Mária: Az Országos Széchényi Könyvtár tudományos tevékenysége 1945—1974 (Tervek és eredmények)

mellett említi a tervezett nyelvészeti, kémiai, fizikai stb. bibliográfiákat is. A Könyvtörténeti Kiadványok mellett a Facsimile Kiadványok is szerepelnek az elképzelések között. Utóbbiakban a Széchényi Könyvtár értékes kódexeit, a legfontosabb nyelvemlékeket, unikumokat stb. kívánják megjelentetni. Nagyarányú sorozat körvonalait vázolja Történelmi és Irodalmi Forráskiadványok címmel, rendkívül változatos és sokrétű tartalommal. Ez a tervezet a Fitz-korszakban megindított vagy tervezett munkálatok folytatását tűzi ki célul, azét a „nagymúltú adatközlő és feldolgozó munkásságét, amely eddig is kizárólag az anyagi eszközök elégtelensége miatt haladt a kívántnál lassúbb ütemben." Györké József 1946 szeptemberében, 40 éves korában meghalt. Egy évig állt a Széchényi Könyvtár élén, de ezen rövid idő alatt is nagy érdemeket szerzett. Tolnai Gábor nekrológja kiemeli, hogy a könyvtár helyreállításával párhuzamosan, a legnagyobb anyagi nehézségek közepette is gondolt az intézmény tudományos feladataira, és megteremtette a lehetőséget az Országos Széchényi Könyvtár tudományos kiadványai folytatásához. ,,A nagy múltra visszatekintő kiadványok újraindulása mellett a Könyvtár régi tervét viszi tető alá a Nemzeti Bibliográfia füzeteinek megindításával. . . . ő vezette az újjáépítést egészen addig az állomásig, midőn a rendszeres tudományos munka megindulhatott" — állapítja meg Tolnai Gábor.

14 Valójában, 1946 januárjában megjelent a Magyar Ne?nzeti Bibliográfia első füzete, és ez év augusztusában kiadásra került a Magyar Folyóiratok Repertóriumának első, január—júliusi összevont száma, az előbbi Goriupp Alisz, az utóbbi Dezsényi Béla szerkesztésében. Az erről az évről szóló beszámoló pedig arról is tudósít, hogy Magyarország Időszaki Sajtójának Könyvészeté-hő\ Az időszaki sajtó magyar- és magyar vonatkozású irodalma c. kötet kiadását tervezik, és megtudjuk a jelentésből, hogy a Hírlaptár egyik munkatársa megkezdte az előmunkálatokat A magyar hírlapirodalom 1806— 1867 c. kötethez.

15 De Györké József nevéhez fűződik a Széchényi Könyvtár 1867 óta megjelenő folyóiratának, a Magyar Könyvszemlének — igaz rövid időre szóló — újraindítása is. Bisztray Gyula, aki a szerkesztőbizottság tagja volt, már idézett 1945-ös cikkében foglalkozott a lap értékelésével,

16 és abban a reményben, hogy a Könyvszemle 1946-tól rendszeresen negyedévenként megjelenhet, megfogalmazta a lap tartalmára vonatkozó elképzeléseit: ,,A Könyvszemle programja tovább fog bővülni: a könyvtártan elvi és gyakorlati kérdései mellett fokozott figyelmet szentel majd a könyvkiadók munkájának, a köz- és magánkönyvtárak anyagának ismertetésére, a könyvkereskedelem jelentősebb mozzanataira, hogy ezáltal a különböző olvasóié. Tolnai Gábor: Györké József (1906 — 1946). = Magyar Könyvszemle. 1946. 1-4. 1. 15. Az úttörő Csapodiné Gárdonyi Klára volt. 16. „A Széchényi Könyvtár nagymultú, 75. évfolyamát végző folyóirata, a „Magyar Könyvszemle" az utóbbi években Trócsányi Zoltán szerkesztése alatt rendkívül élénk, változatos tartalommal jelent meg, igen szerencsésen] kettős feladatot oldva meg egyszerre: a tudományos igények kielégítését és a széles körű nagyközönség könyvészeti tájékoztatását." 10* 147