AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1979. Budapest (1981)

II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Haraszthy Gyula: Könyvtáros pályák és sorsok (Honti János, Hevesi András, Sárkány Oszkár)

A minisztérium intézkedése következtében a több mint „gyanús" Sárkány Rimaszombatból a még távolabbi Nagykállóba került. Fitz József főigazgató közbelépett Sárkány érdekében, s 1940. február 3-án ezt írta neki: „. . .A VKM-nek már el is küldtem kérelmemet, hogy helyezzenek vissza. Ha tudod, üsd a vasat az V. ügyosztályon. A III.-ban én járok el s ott, úgy látom, elvi akadály nincs."

70 Több mint egy év elteltével eredményt hozott Fitz akciója. Sárkány Nagykállóból 1941. május 16-án a következő örvendező levelet írta a főigazgatónak: „Tegnap kaptam meg a hivatalos értesítést, hogy a vallásos közoktatásügyi miniszter úr az Országos Széchényi Könyvtárhoz helyezett át." Hálás köszönetet mond Fitznek, hogy őt ebben segítette. „Nagy örömmel tölt el, hogy ismét a Nemzeti Múzeum Országos Széchényi Könyvtárában teljesíthetek szolgálatot, Főigazgató úr tudós vezetése és irányítása alatt." — írta Sárkány.

71 Gál Istvántól tudjuk, hogy Sárkány egyre nyíltabban, határozottabban állt ki baloldali rokonszenvei mellett.

72 A Hont Ferenc által létrehozott „Egy ezredévi szenvedés" c. vigadói előadássorozat első estjén kétszer is szerepelt. A Népszava 1942. március 1-i számában írta róla: „Külön eseménye volt az estnek Sárkány Oszkár két előadása." Ez már sok volt a Horthy-rendszer katonai illetékeseinek. Mint említettük volt, 1942. április 20-án behívták a 402. sz. „különleges" büntetőszázadhoz. A hírhedt háborús és népirtó bűnös, Murai Lipót kezébe került. Személyi adataiból kiderült, hogy édesapja miniszteri tanácsos a Honvédelmi Minisztériumban, nagybátyja pedig nem más mint Sárkány Jenő vezérkari főnök. Murai ezért csak a frontra induló közönséges csapattestbe osztotta be Sárkányt, de nekiesett és megfenyegette: „Egy dzsentri és keresztény ne legyen kommunista, majd gondoskodom róla, hogy megdöglesz."

73 Május első napjaiban karp. tizedesként kikerült a voronyezsi frontra. Itt megismerkedett az orosz néppel, oroszul tanult, s szabad óráiban a tájjal összefüggő élmények során olvasta az orosz és szovjet irodalom legjobbjainak műveit. De itthoni kapcsolatait — ahogy a cenzúrázott tábori posta engedte — tovább ápolta. Rédey Tivadart, Tolnai Gábort, Trócsányi Zoltánt, Goriupp Aliszt, Bartoniek Emmát — hogy csak OSZK-beli munkatársait említsük — többször felkereste tábori lapjaival. Fitz Józseffel rendszeres kapcsolatot tartott.

74 1942. június 3-án írta neki: „Tábori postánk csak most kezd működni, így csak most köszönthetem Oroszországból Főigazgató Urat. Jó dolgom van, de persze sokat gondolok a Könyvtárra, s nagyon sajnálom, hogy sohasem jutok hozzá, hogy munkámon legalább egy évet egyfolytában dolgozzak." Fitz természetesen válaszolt neki, szeretettel gondolt rá és várta vissza kedves tanítványát és 70. OSZK Kézirattár. Fond 45/601. Fitz levele Sárkányhoz. A minisztériumi V. ügyosztályhoz tartoztak a középiskolák, a IIL-hoz a közgyűjtemények ügyei. 71. L. az idézett Fond-ban. 72. Id. tanulmánya, 13 — 14. 1. 73. Uo., 9. 1. 74. L. az idézett Fitz József Fondot. 139