AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1979. Budapest (1981)

II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Haraszthy Gyula: Könyvtáros pályák és sorsok (Honti János, Hevesi András, Sárkány Oszkár) - Carriéres et sorts de bibliothécaires (János Honti, András Hevesi, Oszkár Sárkány)

munkatársát.

75 Sárkány július 25-én ismét felkereste Fitz Józsefet soraival : „Mindig szeretettel és vágyakozással gondolok a Nemzeti Múzeumra s remélem, hogy nem nagyon sokára visszatérhetek." Egy későbbi, szeptember 18-i lapján azt írta a főigazgatónak, hogy katonai szolgálata hetedik hónapjába lép. ,,Bizony egy kicsit fáj — folytatta — hogy könyvtári íróasztalomat ilyen soká kell üresen hagynom, munkám befejezetlenül hevertetnem. De nem szabad panaszkodnom, mert sorsomról csak jót mondhatok, beleszoktam a katonaéletbe s kibékültem azzal is, hogy hosszú hónapokig idegen földön kell élnem!" A már idézett személyi lapja szerint felesége úgy tudta, hogy férjét állítólag Stori Oszkol-nál látták utoljára, s hír szerint a németek meggyilkolták. Gál István későbbi adata úgy szól, hogy 1943. február 7-én egy Kostenki nevű helységben német fasiszták puskatussal ütötték le.

76 Sárkány Oszkár igen fiatalon, 31 éves korában lépett be a Nemzeti Könyvtár örökre elnémult mártírjai sorába. Egyike volt a leginkább előrelátó fiatal magyar tudósoknak és könyvtárosoknak : emlékét humanizmusa, tiszta értelme és életműve őrzi.

77 CARRIÈRES ET SORTS DE BIBLIOTHÉCAIRES (János Hon ti, András Hevesi, Oszkár Sárkány) GY. HARASZTHY Depuis la fin des années 1920 et dans les années 1930 — 40, beaucoup de savants, écrivains, bibliothécaires excellents, avaient travaillé à la Bibliothèque Széchényi. Ils étaient non seulement des bibliothécaires et des savants remarquables, mais ils se distinguaient aussi par leur rectitude morale et leur humanisme ; ils se référaient toujours au bon sens, à la raison, alors que leur époque était irrationnelle et chaotique. Nous avons eu déjà l'occasion d'évoquer en ces pages le souvenir de Gábor Halász, l'excellent essayiste et bibliothécaire. Cette fois il s'agit de ses contemporains renommés, anciens collaborateurs de la Bibliothèque Nationale Széchényi. Un même destin tragique les unit, tous sont devenus martyrs de la 2

e guerre mondiale. Le plus connu d'entre eux, à l'étranger aussi, était peut-être dr. János Honti (1910—1945.) Après avoir exercé comme professeur, il se vit offrir par le directeur général dr. József Fitz la possibilité de continuer son activité scientifique à la Bibliothèque Nationale. En 1937 il avait envoyé à Paris ce bibliothécaire, qui était aussi un excellent folkloriste, en lui faisant accorder une bourse d'Etat. En France Honti avait été chargé de missions importantes; entre autres il a participé aux travaux d'organisation du Musée National des Arts et Traditions Populaires. Pour garder la possibilité de continuer ce travail, il est devenu boursier à la Caisse Nationale de la Recherche Scientifique. Ses travaux de folkloriste et d'ethnologue furent publiés en Hongrie et dans d'autres pays européens. En 1939, au moment du déclenchement de la 2

e guerre mondiale, il est rentré en Hongrie, et il a continué son travail à la Bibliothèque Nationale. 75. Sárkány jellemére vall, hogy egy kilátásba helyezett leszerelésre nem volt hajlandó igénybe venni családi magas katonai összeköttetéseit. 76. Idézett tanulmánya, 17.1. 77. Teljes életrajzát akkor lehet megírni, ha levelezése és valamennyi írása napvilágot fog látni. 140