AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1979. Budapest (1981)

II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Haraszthy Gyula: Könyvtáros pályák és sorsok (Honti János, Hevesi András, Sárkány Oszkár)

Levelében értékes utalásokat tett a bécsi könyvtári viszonyokra is: „Nem jó Bécsben olvasónak lenni. Az olvasóterem aránylag kicsiny (120 ülőhely), katalógust „civil" olvasó nem kap — én már kaptam engedélyt, — egy könyvre nem félórát —, hanem kerek 24 órát kell várni. . . De.. . tisztviselőnek sem kellemes itt lenni, meg azért se, mert az itteni (könyvtári) tisztviselők között nincs meg az a családias szellem, mint az Orsz. Széchényikönyvtárban. Itt talán jobbak az anyagi viszonyok, tehát több a könyvtudomány — nálunk több a tapasztalat, több az életszerűség, tehát több a szív mindenben."

61 Miután vége felé közeledett Sárkány bécsi ösztöndíjas éve, a főigazgató kérte a vallás- és közoktatásügyi minisztert, hogy Sárkány Oszkárt a Nemzeti Könyvtárba ossza be szolgálattételre. Előterjesztésében leírta, hogy Sárkány 1935. április 15-től 1936. október 15-ig mint próbaszolgálatra alkalmazott tisztviselő-jelölt dolgozott az OSZK-ban. E szolgálata alatt különleges kiképzést nyert a könyvtári „adrematizálás"-ból és az egyetemes tizedes osztályozásból, majd tekintettel az átlagon messze fölülemelkedő disszertációjában megnyilvánult képességeire és nyelvismereteire, a Kézirattárhoz osztotta be, ahol a „legkitűnőbben" bevált. Közben az Ösztöndíjtanács egy évi bécsi tanulmányútra küldte ki, amit arra használt fel, hogy az osztrák Nemzeti Könyvtárban könyvtárosképző- és kézirattári szaktanfolyamot végezzen el. Tehát a Széchényi Könyvtárban leendő alkalmazását különösen kívánatossá teszi — érvelt Fitz József — hogy a Kézirattár szűkölködik a kézirattanban speciálisan kiképzett személyzetben, s ebben a munkakörben különlegesen nehéz az utánpótlás. Miután róla minden tekintetben igen kedvező tapasztalatokat szerzett, kéri a Magyar Nemzeti Múzeum Tanácsát, hogy a folyamodványt pártolólag terjessze fel a miniszterhez.

62 Sárkány Oszkár mint díjtalan gyakornok az OSZK-hoz nyert beosztást, s kézirattári munkája mellett nem csak a Magyar Könyvszemléhez, hanem több folyóiratban is megjelentek írásai. A fiatal baloldali, demokratikus szellemű tudós a középkelet-európai problémák legtágabb látókörű feltárója lett.

63 Nem sokáig élvezhette Sárkány a nyugodt tudományos munka örömeit: a VKM egy 1938-ban kelt rendeletével

64 a bécsi döntés után a rimaszombati gimnáziumhoz osztotta be szolgálattételre. Ottani tanárkodásáról a vele állandó kapcsolatot tartó Fitz főigazgatónak ezeket írta :

65 „Második 61. Fond. 45/601. (Fitz József). — Sárkány Oszkár 1936. okt. 28-án írt levele Fitz Józsefhez. 62. 94/1937. IV. 14. OSZK Irattár. 63. Több mint négy évtizeddel később a magyar tudomány és könyvkiadás részben lerótta régi adósságát Sárkány Oszkárral szemben. A két régi barát és küzdőtárs, Sziklay László és Gál István közzétették válogatott komparatisztikai írásait: Sárkány Oszkár: Válogatott tanulmányai. Bp. 1974. Akad. K. 173 1. (Szerk. és a jegyzeteket összeáll. Sziklay László, a bevezetést írta Gál István.) — Mi ebben az írásban nem elemezzük Sárkány e jelentős írásait, az érdeklődőt Gál István és Sziklay László bevezetőjére, ill. jegyzeteire utaljuk. Gál István néhány fontos, eddig nem, vagy részben ismert adatát — ahol erre feltétlenül szükség volt — fölhasználtuk. 64. 40.600/1938. V. 1. L.: OSZK Irattár, 47/1939. I. 26. 65. Sárkány levele Fitzhez 1939. febr. 16. OSZK Kézirattár, Fond 45/601. 137