AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1979. Budapest (1981)

II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Haraszthy Gyula: Könyvtáros pályák és sorsok (Honti János, Hevesi András, Sárkány Oszkár)

és így használhatatlanná vált az egész ház... a házban csak a házfelügyelőnél tudom igazolni férjem magatartását. Bajtársai elbeszélései szerint a fronton többször összeverekedett a németekkel, utolsó hír szerint a németek géppisztollyal leütötték (leghivatottabb igazolói lehetnek múzeumi kollégái, pl. Dr. Tolnai Gábor, Dr. Ortutay Gyula, Hont Ferenc, stb.) Dr. Sárkány Oszkárné." A tragédiát foglaljuk rövid életrajzi keretbe: középiskoláit a Werbőczi Gimnáziumban végezte, egyetemi tanulmányait pedig a budapesti Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán, Horváth János tanítványa volt. Egyetemi évei alatt többször járt Franciaországban. Doktori értekezését

53 a kritika komoly elismeréssel fogadta. 1935 április 23-tól az OSZKban — díjtalanul — alkalmi címleírói és bibliográfiai munkákat végzett, majd gyakornoki kinevezést kért a minisztertől.

54 1936 elején

55 önkéntes gyakornokként már a Széchényi Könyvtárban, a Nyomtatvány tárban dolgozott.

56 Hajlamainak és kedvének megfelelően 1936 őszén a Muzeális tárba (Kézirattár) került.

57 Közben az Apolló és a Független Színpad c. folyóiratok munkatársa lett, s egyre jobban elmélyült a keletközép-európai népek, mindenekelőtt a magyar—cseh kapcsolatok tanulmányozásában. Az 1936/37. tanévet Fitz főigazgató javaslatára a bécsi Nationalbibliothek-ben töltötte, hogy ott kézirattári és ősnyomtatványokra vonatkozó tanulmányokat folytasson, részt vegyen egy ilyen tematikájú tanfolyamon. Bécsből igen kedvező szakvélemény birtokában tért haza: ,,. . .mit grossem Eifer und Interesse dem Studium der Handschriften- und Inkunabelkunde oblag uns insbesondere auch an den vielfachen Vorzeigangen und Übungen teilnahm..."

58 Különben Sárkány Oszkár érdekes levélben számolt be Fitz főigazgatónak bécsi könyvtári élményeiről: „Reggel 9-től 3-ig a Kézirattárban vagyok s végzem a magam munkáját, du. 1—3 között dr. Wallner

59 megbeszól velünk „jelöltekkel" — egy-egy felmerülő problémát, inkunábulum-leírási feladatokat ad, vagy pedig paleográfiát „ad le", egyetemi szemináriumi modorban. Számomra legnagyobb jelentőségű az, hogy könnyen megismerkedhetek itt a bibliográfia egész irodalmával... De bármennyit látok itt, ez mind megerősíti bennem azt, hogy a mi feladataink — hungarológiai téren — sokban mások. A mi könyvtártudományunk nem lehet annyira önző és autonóm, mint a nemzetközi, nekünk elsősorban a nemzeti — főleg történeti — tudományok követelményeit kell szem előtt tartanunk."

60 53. A tájeszmény változásai a magyar költészetben Petőfiig címmel (Bp. 1935. 96 1.). 54. 111/1935. OSZK Irattár. 55. 61/1936. II. 5. OSZK Irattár. 56. Goriupp Alisz vezetése alatt többek között Halász Gábor és Honti János is munkatársai voltak. 57. 341/1936. IX. 17. OSZK Irattár. 58. 315/1937. VII. 17. OSZK Irattár. 59. Ebben az időben vette át dr. E. Wallner a bécsi Nationalbibliothek kézirattárának vezetését az egyetemre távozó dr. H. Gerstingerer professzortól. 60. Sárkány e soraiban már nemcsak kézirattári tanulmányaira utalt, hanem (megtanulva a szláv, mindenekelőtt a cseh nyelvet) a magyar—cseh kapcsolatokat kutató munkájára is. L. különben kiváló tanulmányát: Magyar kulturális hatások Csehországban (1790 — 1848). 1937-ben írta; a gazdag bécsi anyag nagyban elősegítette ilyen irányú kutatásait is. 136