AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1979. Budapest (1981)

II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Haraszthy Gyula: Könyvtáros pályák és sorsok (Honti János, Hevesi András, Sárkány Oszkár)

Viszonylagos nyugalmát — háború után — 1943-ban bolygatta meg a kegyetlen korszak. Az OSZK Irattárának tanúsága szerint

21 Fitz József főigazgató az akkori vallás- és közoktatásügyi miniszterhez, Szinyei Merse Jenőhöz a következő iratot intézte Halász Gábor és Honti János felmentése érdekében: „Excellenciád 1943. január 11-én kelt 6386/943. O. M. számú rendeletével visszavonta az Országos Széchényi Könyvtárba kinevezett dr. Halász Gábor alkonyvtárnok s az ide szolgálattételre beosztott dr. Honti János gimn. h. tanár katonai munkaszolgálat alól való felmentését. Mivel mindkét tisztviselőnk a könyvtárban olyan munkakört tölt be, melyben jelenleg több tisztviselőnk katonai behívása, valamint más intézményekhez való szolgálati beosztása miatt pótolhatatlanok és további tiszt viselőéi vonás esetén kénytelen lennék egyes munkaköröket szüneteltem, ami esetleg bizonyos munkálatok végleges abbahagyását jelentené, arra kérem Nagyméltóságodat, hogy ezen határozattól méltóztassék eltekinteni s mindkettőjük felmentését engedélyezni." Az idézett fölterjesztés csak rövid megnyugvást tett lehetővé Honti számára: 1943. május 8-án behívták munkaszolgálatra. Július elején sikerült „leszerelnie",

22 ismét részt vett a könyvtár napi munkáiban (Goriupp Alisz följegyzése szerint a Nyomtatványtár un. „légoltalmi" csomagolásainál működött közre); szabad idejében, otthon pedig könyvei között lankadatlan erővel folytatta tudományos tevékenységét. A sors ismét csak rövid, két hónapnyi lélegzetvételt engedett számára: 1943. szeptember 8-ára ismét megjött a behívója. A főigazgató újra az említett miniszterhez fordult Honti érdekében.

23 Arra utalt, hogy Honti János elsőízben 1943. május 8-tól július 8-ig, majd szeptember 8-tól „mindmáig" (ez 1944. február 22-e) kötelező katonai munkaszolgálatot teljesített, illetve teljesít, tehát kéri a fölmentését. A modern nyelveken — érvelt a főigazgató — dr. Honti igen alaposan jártas, német—francia—angol nyelvű tudományos munkák szerzője, külföldi tanulmányútjain magasfokú képzettségre tett szert, állami ösztöndíjasként Párizsban dolgozott, majd a Könyvtár Nyomtatványtárában fontos munkakört töltött be. A jelenlegi időkben az OSZK „zavartalan működésének biztosítása és idegennyelvű dokumentációs szolgálatának ellátása szempontjából nélkülözhetetlen." A minisztérium — a rendelkezésünkre álló adatok szerint — valóban foglalkozni kezdett Honti mentése ügyével,

24 s felhívta a főigazgató figyelmét arra, hogy a mentesítés végett Honti személyi adatait, munkaszolgálatos idejét és helyét közölje a minisztériummal, mégpedig a Magyar Nemzeti Múzeum elnöksége útján.

25 21. 99/1943. sz. — Itt csak azt kívánjuk megjegyezni, hogy a könyvtár vezetőinek minden esetben küzdelmet kellett folytatniok a minisztérium illetékeseivel az OSZK kiváló munkatársainak emberi mentése érdekében. 22. 109/1943. VII. 13. OSZK Irattár. 23. 61/1944. febr. 22. OSZK Irattár. 24. Uo.: 10 531/1944/XV. om. sz. (VKM.). A miniszter rendeletéből dr. Neubauer Konstantin miniszteri tanácsos írta alá az iratot 1944. március 3-án. 25. Ezt a „kioktatást" minden bizonnyal azért kapta meg Fitz József, mert a 23. sz. jegyzetében idézett, Honti János mentesítésére vonatkozó iratát — valószínűleg a bürokratikus huzavona elkerülése céljából — közvetlenül a miniszterhez intézte s nem a Tanács útján (tehát a szolgálati út betartásával) terjesztette elő. 9 OSZK Évkönyve 129