AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1979. Budapest (1981)

II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Haraszthy Gyula: Könyvtáros pályák és sorsok (Honti János, Hevesi András, Sárkány Oszkár)

E sokirányú tevékenysége közül emeljük ki ezúttal — mint vezetői munkájának egyik legnagyobb eredményét — a tehetséges fiatal tudós könyvtárosok egész sorának alkalmazását. A harmincas évek közepétől kezdve — ismét csak példaként említjük — itt dolgozott rövidebb-hosszabb ideig Berezeli A. Károly, Berlász Jenő, Csapodi Csaba, Dercsényi Dezső, Dezsényi Béla, Gárdonyi Klára, Horváth Magda, Hevesi András, Honti János, Jékely Zoltán, Joó Tibor, Makkai László, Ortutay Gyula, Sárkány Oszkár, Szemző Piroska, Szent-Iványi Béla, Tolnai Gábor, Varjas Béla, Waldapfel Eszter. Ki mint ÁDOB-os (Állástalan Diplomások Országos Bizottsága) gyakornok, vagy mint a könyvtárhoz beosztott helyettes tanár. Szegények voltak mindnyájan, fizetésük havonta inkább 75, mint 100 pengő volt

2

, holott — elegendő e névsorra nézni — a Horthy-korszak fiatal értelmiségének legjobbjai közé tartoztak. E nemzedék tagjai nemcsak jeles és többségükben már ismert tudósok (írók) és igen jó könyvtárosok voltak, hanem emberileg is példát mutattak, sőt többen közülük az antifasiszta mozgalomban szervezetten is részt vettek.

3 A könyvtáron belül mindenekelőtt ott állt előttük a náluk valamivel idősebb Halász Gábor életének és munkásságának tanulsága: világító értelem és intellektuális bátorság, humanizmus és demokratikus magatartás, küzdelem a korszakot annyira fertőző barbár irracionalizmus ellen, igényesség életvitelben és a műben egyaránt.

4 Az Országos Széchényi Könyvtár e kiváló munkatársai közül többen a háború áldozataivá lettek, mártírhalállal fejezték be életüket alkotó éveik derekán. Halász Gábor és Honti János nyugat-dunántúli haláltáborokban pusztultak el, Sárkány Oszkár valahol a keleti fronton tűnt el szemeink elől, Joó Tibort Buda ostromakor — várva a felszabadulást — az utolsó német akna egy szilánkja sebezte halálra. Egyetlen magyar könyvtár sem szenvedett ilyen veszteséget; legjobbjai közül négyen távoztak el örökre, éppen akkor, amikor a munkára, alkotásra hívó jeladást várták. Halász Gábor könyvtárosi pályájának felvázolása után e tanulmány keretében most Honti János, Hevesi András és Sárkány Oszkár életútjának Széchényi KönyvtárA szakaszáról szólunk. Életművükről, tudományos és írói alkotásukról a szakirodalom hivatott megfelelő, hozzájuk méltó jellemzést adni (amit meg is tett, bár a teljes adósság törlesztése — véleményünk szerint — még nem történt meg). A következő vázlatok az OSZK vonatkozásában próbálnak ehhez némi kiegészítést adni — nem feledve Bóka László ama mindig aktuális figyelmeztetését, hogy szinte kihozza sodrából az embert ama antibiográfikus tendencia, amely elöntötte irodalomtudományunkat.

5 Komoly tanulmányokat olvashatunk írókról — mondotta volt 2. Az állástalan diplomások akkori helyzetéről 1. Pándi Ilona i. munkáját, továbbá Balogh Sándor—Szabolcs Ottó: Pedagógusok a két világháború között. Bp. 1963. 270 1. 3. Többen közülük — akik megérték a felszabadulást — a magyar tudomány és könyvtárügy vezető egyéniségei lettek. 4. L. előző írásunkat az Országos Széchényi Könyvtár 1976— 1977-i Évkönyvéhem Halász Gábor és az Országos /Széchényi Könyvtár. 183 — 215. 1. 5. Bóka László: Válogatott tanulmányok. Bp. 1966. 878. I. 124