AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1979. Budapest (1981)

II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Havasi Zoltán: Nemzeti fejlődés és internacionalizálódás az Országos Könyvtár történeti perspektívájában - Die nationale Entwicklung und die Internationalisierung in der Nationalbibliothek Széchényi

egy olyan mélyreható változás, amelyet a történetileg kialakult elnevezés elhagyásával is jelezni kell. Figyelmen kívül hagyva azt a körülményt, hogy a nemzetközi kapcsolatok fejlődéséből következő nemzetközi jegyek erősödése és a könyvtári munka technológiájában mutatkozó egységesítések nem járhatnak uniformizálódással, hogy a szocialista nemzeti könyvtári megkülönböztető vonások kifejlődése révén éppen az egyetemes könyvtári kultúra gazdagodása várható. Egyetértünk tehát azokkal, akik a magyar nemzeti könyvtári történeti fejlődés jó ismerőiként úgy vélik, hogy az eredeti „országos" (regnicolaris) elnevezés tudatosan az országhoz, és nem az uralkodóhoz való tartozást jelezte nálunk, továbbá, hogy ez az eredeti fogalom nemcsak a nemesi nemzetre vonatkozott, hanem az ország valamennyi lakosára; ily módon valóban bizonyos demokratikus tartalmat hordozott. Semmi okunk nincs megtagadni ezt a történeti előzményt. Ennek a történeti hagyománynak a vonalába vág a mai értelmezésünk szerinti az a szándékunk, hogy könyvtárunk elnevezésében a nemzetinek egy tágabb, a hazánkban élő nemzetiségekre is gondoló, és a nemzetköziség, a népek testvériesülése szemléletét is magában foglaló elnevezését őrizzük meg. Ez a formai következetesség is alátámasztja azt a tartalmi célkitűzést, hogy nemzeti könyvtári kötelességeink maradéktalan betöltője, az ország könyvtári rendszerének — a könyvtári munka országos fejlesztésében is felelősséget vállaló — vezető intézménye, nemzetközi könyvtári kapcsolataink szervezésének fő partnere, az országok közötti együttműködésben nemzetközileg már ismert nevű magyar nemzeti könyvtár: az Országos Széchényi Könyvtár legyen. A FŐBB FELHASZNÁLT IRODALOM LENIN, V. I.: Kritikai megjegyzések a nemzeti kérdésre vonatkozóan. = Lenin Összes Művei. 24. köt. Kossuth K. 1970. 113-147. 1. - NIEDERHAUSER Emil:,iVemzetek szülelése Kelet-Európában. Bp. Kossuth K. 1976. 248 1. — WIRTH Ádám: A nemzeti és a nemzetközi érdek dialektikája a szocializmusban. = Hazafiság és nemzetköziség a marxizmus—leninizmusban. Bp. Kossuth K. 1979. 11 — 13. I. — PACH Zsigmond Pál: Hazafiság és nemzetköziség a történelemszemléletben. = uo. 34 — 55. 1. — KŐHALMI Béla: A Magyar Tanácsköztársaság könyvtárügye. Bp. 1959. 258. 1. — Könyvtári kutatások. Tanulmányok a könyvtári kutatások fejlesztésének koncepciójához és távlati programjához. Szerk. HAVASI Zoltán. Bp. Nópmíívelési Propaganda Iroda. 1978. 294. 1. DIE NATIONALE ENTWICKLUNG UND DIE INTERNATIONALISIERUNG IN DER NATIONALBIBLIOTHEK SZÉCHÉNYI Z. HAVASI Die Eigentümlichkeiten der Nationalbibliotheken sind der Geschichte des Zustandekommens der Nationen, ihre spezifisch sozialistischen Eigenschaften sind aber unter den Umständen des Zustandekommens der sozialistischen Nationen erkennbar. Die Nationalbibliotheken sind im Sozialismus als ideologische und kulturelle Institutionen zu betrachten. Vorausgesetzt das Vorhandensein des Fachbibliothek106