AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1979. Budapest (1981)

II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Havasi Zoltán: Nemzeti fejlődés és internacionalizálódás az Országos Könyvtár történeti perspektívájában

6. Egyik korábbi vizsgálódásunk vetette fel azt az intellektuális feladatot, amelynek teljesítése során tisztázódhat: miként értelmezzük — korunk igényei szerint — nemzeti fejlődés és internacionalizálódás két történelmi tendenciájának a nemzeti könyvtár tevékenységére alkalmazását (ennek során végleg eldöntsük könyvtárunk elnevezése körül, az elmúlt évtizedekben zajló vitát), megtaláljuk az ország könyvtárának funkciórendszerében azt az egyensúlyt, amellyel nemzeti ós nemzetközi kötelezettségeink — gondolatilag és praktikusan is — harmóniába kerülnek, dialektikus egységbe forrnak. Jelen írásunkkal — elvi megközelítésben — talán közelebb jutottunk az országos könyvtár tevékenységének a nemzeti és a nemzetközi egységében történő látásmódjához. Ebből a gondolati levezetésből már önként adódik a magyar nemzeti könyvtár elnevezésére vonatkozó állásfoglalásunk. A nemzeti könyvtár fogalmat vagy inkább csak elnevezést (a fogalom elemeinek, összetevőinek megbízható, egzakt, összefoglaló definíciója híján) könyvtártipológiai értelemben használjuk, vagyis az adott ország könyvtári rendszerének különböző típusú intézményei között e könyvtártípus specifikus, egyedi jellegét kívánjuk hangsúlyozni. Elvi fejtegetéseinkből talán kitűnt, hogy az ország vezető könyvtári intézményének nemzeti jellegét éppen nem háttérbe helyezzük, sőt gondolati levezetésünk közben a szocialista nemzeti könyvtári jegyeket keresve, a marxista történetiség értelmében kellően aláhúzzuk. Bebizonyosodik azonban, hogy mind a szocialista, mind a tőkés országok gyakorlatában a hagyományos nemzeti könyvtári funkciók országos központi szolgáltatásokkal bővülnek ki, illetve a korszerű értelmezésben a régi és új funkciók ma már vitathatatlan szimbiózisba kerülnek. A szocialista nemzeti könyvtári tevékenység tartalmának, a nemzeti könyvtári szocialista megkülönböztető vonásoknak a felfedése során egyértelműen kitűnik a nemzeti és nemzetközi funkciók egysége. Azokban a törekvésekben, amelyek az Országos Széchényi Könyvtár elnevezést Magyar Nemzeti Könyvtár-rá változtatnák, fellelhető egyrészt valami — akár nem tudatos — tradicionális szemlélet, amely a nemzeti könyvtárat óvná a „rárakódott" központi szolgáltatásoktól. Ez esetben még jóhiszeműséget is feltételezhetünk, hiszen a központi szolgáltatásokat valóban akkor lehet igazán vállalni, a korszerű funkciót akkor lehet hatásosan kibontakoztatni (akkor van igazán erkölcsi alap a könyvtári vezető szerep vállalására), ha a nemzeti könyvtári gyarapodásban és feltárásban maradéktalanul teljes az alapfeladatok teljesítése. Az elnevezés megváltoztatására törekvésben másrészt (rejtetten talán), érvényre jut némi maradványa annak a nacionalista szemléletnek, amelyik féltené a nemzeti feladatok hiánytalan ellátását, amely alábecsülné nemcsak a nemzetközi kötelezettségekből az ország könyvtárára háruló feladatot, hanem elhárítaná az internacionalizálódás történelmi tendenciájának a hatását. De nem kevésbé hibás az elnevezés megváltoztatására irányuló az a törekvés sem, amely az internacionalizálódást abszolutizálva és a nemzeti fejlődést figyelmen kívül hagyva, az általános nemzetközi gyakorlatra apellálva, a korszerű könyvtári törekvéseket akarja kifejezésre juttatni magának az elnevezésnek a megváltoztatásával. E nézet szerint az Országos Széchényi Könyvtár életében is bekövetkezik 105