AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1979. Budapest (1981)

II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Havasi Zoltán: Nemzeti fejlődés és internacionalizálódás az Országos Könyvtár történeti perspektívájában

A szocialista tudományszervezésben minden eddigit meghaladó mértékben bontakoznak ki a szintéziskísérletek. A történelmi és kulturális hagyományok, emlékek komplex kutatására irányuló törekvések célja és feladata szervesen összetett (valóban komplex), és ha mégis bontanánk a természetszerűen egymásra épülő feladatcsoportokat, akkor úgy fogalmazhatunk, hogy cél és feladat meghatározott tudományterületeken: — 1. reprezentatív szintézisek készítése az egyes tudományágazatok részterületeiről; összefoglaló monográfiák készítése egy-egy jelentős kulturális irányzatról, a történelem és kultúra egyes korszakairól, egy-egy tudományágazat történetéről; szótárak, lexikonok, egyéb gyűjtemények készítése és kiadása; — 2. a történelem és kultúra tárgyi, írásos, valamint szóbeli emlékeinek kutatása és gyűjtése az adott országon belül és külföldön; forráskiadások, szaktudományi bibliográfiák, katalógusok, topográfiák készítése, archívumok létesítése. Teljesen nyilvánvaló: a ránk hagyományozott, zömmel a közgyűjteményekben (múzeumokban, levéltárakban és könyvtárakban) őrzött és részben még ezután felderítendő tárgyi és írott emlékek, valamint a nyomtatott könyvek számbavétele, rendszerezése, a kezdetektől máig ívelő vonulatba rendezése nélkül — vagyis az imént a célok és feladatok második csoportjába ölelt teendők elvégzése nélkül — nem képzelhető el a történelmi és kulturális hagyományok komplex kutatása, illetve az első cél- és feladatcsoportba foglalt szintézisek, összefoglalások, gyűjtemények megteremtése. A közgyűjtemények nem csupán felkutatják, számbaveszik, gyűjtik, őrzik és rendelkezésre bocsátják a forrásanyagot, hanem munkájuk szerves része a forrásfeltáró, forrásközlő tevékenység is. Ez a munka a kritikai közzététel szintjére emelkedik: a források ismertetése (katalógus, bibliográfia, repertórium) és a források közzététele — különösen az utóbbi — vitathatatlanul tudományos feladat. így a közgyűjtemények feladatköréhez hozzátartozik a szorosan vett kutató munka is. A szocialista nemzeti könyvtár egyik kutatási és kutatásszervezési feladatcsoportja olyan átfogó programba illeszkedik, amely számol az adott ország könyv- és könyvtörténeti, művelődés- és tudománytörténeti, valamint patriotica kutatásainak elért fejlettségi szintjével, számot vet a történeti és irodalomtörténeti stúdiumok forrásanyagainak (nyomtatványok, kéziratok, egyéb dokumentumok) bibliográfiai feltártságával és meghatározza a kultúra írott és nyomtatott emlékeinek további regisztrálási kerettervét. A szocialista nemzeti könyvtár irányító módon vesz részt az ilyen természetű kutatásokban, amelyeknek eredményei a művelődéskutatás számára kellően alig becsülhető hozadékkal járnak. A szocialista nemzeti könyvtár másik kutatási és kutatásszervezési feladatcsoportja olyan átfogó program kidolgozásába illeszkedik, amely figyelembe veszi a hazai közművelődési szint, elsősorba olvasási kultúra fejlettségi állapotát; a műveltség anyaga átadásának módjaira vonatkozó pedagógiai, pszichológiai, szociológiai, módszertani kutatásokat és kísérletezéseket végez. Az ország első könyvtára vizsgálja a szakirodalom és a szakirodalmi információ felhasználási szokásait, figyelembe véve a tájékoztatástudomány (kommunikáció-elmélet, informatika) tudományos premisszáinak, az információszolgáltatás gépesítésére irányuló nemzetközi törekvéseknek a kö102