AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1979. Budapest (1981)

II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Havasi Zoltán: Nemzeti fejlődés és internacionalizálódás az Országos Könyvtár történeti perspektívájában

vetelményeit; fejlesztési terveket és prognózisokat dolgoz ki, illetve dolgoztat ki az ország könyvtári rendszerének továbbfejlesztésére, a hazai és nemzetközi információs rendszerekbe történő bekapcsolódásra. A kutatások e második ágát azok a közművelődéspolitikai célkitűzések támasztják alá és követelik meg, amelyek a szocialista közművelődés elvi kérdéseinek kutatását, a szocialista társadalom művelődési modelljének kialakítását igénylik. Ezek a kutatások az életmód, a közösség, a tudományos-technikai forradalom, a társadalmi tudat és a kulturális fejlődés kapcsolata vizsgálatának segítségével kívánnak eljutni a tudati (tudományos, művészeti, filozófiai, erkölcsi stb.) kategóriák tartalomelemzéséig. Az ilyen programoknak azonban tartalmazniuk kell a közművelődés konkrét helyzete extenzív és intenzív felmérésének feladatát is. A nemzeti könyvtárak szervezésében folyó olvasásszociológiai kutatások eddig felmutatott eredményeikkel már az országos kutatási programok szintjére emelkedtek. A konkrét vizsgálódások azért váltak lehetővé és szükségessé, mert megvilágosodott, hogy a direkt tudatformálás csak akkor lehet hatékony, ha szinkronban van az adott társadalmi közeggel, amelyben funkcionál, vagyis: a tudatformálás elválaszthatatlan a valóság feltárásától, s minél inkább előrehalad a szocialista viszonyok fejlődése, annál kevésbé hatékony az az elvont elméleti propaganda, amely nem tud választ adni a mindenkori aktuális társadalmi és kulturális problémákra. A másik mozgató erő, amelyik az olvasásszociológiai vizsgálatokat előrelendíti, a közművelődés vizsgálatával, a közművelődés, tágabban a kulturális szféra távlati programjainak kidolgozásával áll összefüggésben. Az olvasók és a szakirodalomhasználók körében végzett kutatások megfigyelései szerint valamennyi szociológiai kutatásnál figyelembe kell venni a történeti szempontot. Ezt az évtizedenként megismétlődő alapfelmérések teszik lehetővé. De szükség van a régebbi korok olvasási kultúrájának visszamenőleges feltérképezésére. Az olvasási kultúra trendjének a felvázolása szükséges a prognózisok elkészítéséhez is. Ma már az olvasásszociológiai vizsgálatok eredményeit több társadalomtudományi ág is felhasználja, illetve az ilyen kutatásokkal való kooperációval a társadalmi igények által kitűzött vizsgálódások (művelődéspolitika, a társadalmi tudat alakulásának tanulmányozása) szervezői is számolnak. A könyvtári műszaki fejlesztési, gépesítési és thesauruskutatások egyre több országos műhelyben, sok külföldi intézményben, nemzetközi összefogásban haladnak előre. Előfordul, hogy nem is könyvtári keretek között indulnak, vagy ha igen, később kicsapnak a könyvtári szervezet medreiből, a tágabban felfogott tájékoztatási rendszer, műszaki fejlesztési struktúra tudományos kutatási programjaiban, a tudományszervezés korszerűsítésének operatív terveiben kapnak helyet. Vagyis kitörnek a könyvtári szervezet, a nemzeti könyvtári kutatásszervezési hatókör által befogható szférából. Holott vitathatatlan: a nemzeti könyvtári kutatás és fejlesztés lenne hivatott az egész könyvtári és tájékoztatási rendszer — a kor követelményei szerinti — komplex számítógépesítésének megalapozására. A rövid-, közép- ós hosszútávú tervezés és fejlesztés megalapozottabbá és átgondoltabbá, valamint operatívabbá tétele a komplex számítógépesítés könyvtári szakmai, gépi és számítástechnikai szellemi hátterének biztosítása 103