AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1978. Budapest (1980)

III. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Komjáthy Miklósné: A retrospektív nemzeti bibliográfia történetéhez (Az 1921 1944. és az 1945—1960. évek könyvészete)

Akadhatnak, akikben felmerül a kérdés, indokolt-e, szükséges-e egy a történelem mérlegén hanyatlónak minősülő korszak nyomtatásban megjelent teljes anyagát bibliográfiai rendszerezésben megörökíteni? A kérdésre egyértelműen és kétséget kizáróan igennel kell válaszolnunk. A hanyatlás okait és tényezőit feltárni, e letűnt korszak valódi képét megrajzolni csak az ellenforradalmi korszak teljes politikai, társadalmi, irodalmi (mégpedig mind a humán, mind a természettudományos és műszaki irodalmi) anyagának ismeretében lehet. Ilyen átfogó igényű ismeret megszerzésének pedig elengedhetetlen feltétele a ránk maradt nyomtatott művek egészének tudományos rendszerbe foglalt bibliográfiai feltárása. Mindenképpen tarthatatlanná vált tehát, hogy a retrospektív nemzeti bibliográfia rendszerében fehér folt maradjon a két világháború közötti időszak. A felszabadulás után az ötvenes évek derekán került sor a tudományos kutatás használatban levő hazai segédkönyveinek revíziójára, új kiadásuk előkészítésére. Az enciklopédiák és a korszerű új magyar általános és szaklexikonok mellett meg kellett határozni azokat a segédkönyveket, amelyek alkalmasak a társadalom és a tudományos kutatás igényeinek kielégítésére.

1 Többször felmerült, az ötvenes évek második felében pedig különös hangsúlyt kapott a nemzeti bibliográfiai rendszerünkből hiányzó, a teljes magyar könyvtermést felölelő 20. századi retrospektív bibliográfiák kiadásának gondolata. A retrospektív nemzeti bibliográfia hiányzó periódusainak kérdéskörével és kiadásának lehetőségeivel foglalkozott a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtártudományi Főbizottsága is 1954 decemberében és 1956 januárjában tartott ülésein.

2 A nemzeti bibliográfiák hézagtalan rendszerének ügyét lényegesen előbbre vitte az 1956. évi, a könyvtárügyről szóló törvényerejű rendelet

3 és annak végrehajtása során hozott minisztertanácsi határozat, amely tételesen is kimondta, hogy a nemzeti könyvtár a felelős a kurrens és az elmúlt időszakra vonatkozó nemzeti bibliográfiák közreadásáért. 1959-ben és azt követően a 60-as évek elején az Országos Széchényi Könyvtárban megfogalmazódott a nemzeti bibliográfiai tevékenységet átfogó rendszerterv, amelynek koncepcióját és elvi alapjait SEBESTYÉN Géza alakította ki, a munka szervezeti kereteit pedig a könyvtár 1959-ben az önálló retrospektív bibliográfiai szerkesztőség létrehozásával biztosította. Ilyen előzmények után került sor az Országos Bibliográfiai Munkaértekezletre (Gödöllő 1961. szept.). Az előmunkálatok során felmerült gondolatok és szakértői vélemények tükröződtek az értekezleten elhangzott referátumokban s azok nyomán kialakított ajánlásokban, amelyek majd tizenöt 1. KOVÁCS Máté: A Magyar enciklopédia és a korszerű magyar lexikonok előkészítésének irányelvei és eddigi eredményei. — Magyar Tudomány. 1957. 5 — 6. sz. 175 — 195. 1. 2. KŐHALMI Béla: Könyvtártudományunk feladatai. = A Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályának Közleményei. 1954. 6. köt. 3 — 4. sz. 358 — 378. L; KŐHALMI Béla: A Könyvtártudomántji Bizottság hat éve. — Magyar Könyvszemle. 1960. 3. sz. 225 — 228. 1. 3. A Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1956. évi 5. sz. törvényerejű rendelete a könyvtárügyszabályozásáról. — A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának 1018/1956. (III. 9.) sz. határozata a könyvtárügyről szóló 1956. évi 5. sz. törvényerejű rendelet végrehajtásáról. — Magyar Közlöny. 1956. 19. sz. 248