AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1978. Budapest (1980)

III. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Komjáthy Miklósné: A retrospektív nemzeti bibliográfia történetéhez (Az 1921 1944. és az 1945—1960. évek könyvészete)

évre meghatározták a magyar bibliográfiák rendszerének fő irányvonalait, ezen belül a nemzeti bibliográfiák szerkesztésének alapelveit is.

4 A gödöllői összejövetelen KŐHALMI Béla referátuma retrospektív nemzeti bibliográfiánk 18. és 19. századi korszakaival foglalkozott. Az 1920 utáni periódusra vonatkozóan így nyilatkozott: „Ma amikor újra összeülünk, hogy a nemzeti bibliográfia korszerű tartalmának és módszereinek kérdéseiről tanácskozzunk, szemügyre véve a magyar nemzeti bibliográfia helyzetét, tragikus kép fogad. Erre a képre valóban áll az, ami tudatos, jószándékú hamisítás volt ötven esztendővel ezelőtt. Akkor kurrens nemzeti könyvészetünk hiányait panaszoltam fel (ma ez az Országos Széchényi Könyvtárban 1946 óta jó kezekben van), mégis, ma sokkal inkább az a helyzet, hogy nincs nemzeti bibliográfiánk, mert ami az 1920 utáni összefoglalás, az csak ciklusok töredéke. — Eletem utolsó állomásához közeledve nem mulaszthatom el, hogy a nemzettel szembeni nagy adósságunkra rá ne irányítsam könyvtárosaink figyelmét."

5 KŐHALMI Béla idézett szavai a Magyar könyvészet sorozatából hiányzó két világháború közötti retrospektív bibliográfiára vonatkoztak. A kurrens nemzeti bibliográfia füzeteinek folyamatos megjelentetését ui. az Országos Széchényi Könyvtár 1946 januárjától napjainkig szervezett keretek között biztosította. A kurrens bibliográfia füzeteinek viszonylag kis terjedelmű címanyaga mindenkor lépést tudott tartani a fejlődéssel, módszereiben és tartalmában követte a nemzetközi egységesítési törekvések irányelveit, megjelenési formájában pedig a mindenkor legkorszerűbb előállítási módok és technikai eljárások alkalmazását. Ezeket a célkitűzéseket valósította meg a kurrens nemzeti bibliográfia füzeteinek 1959-ben és 1961-ben végrehajtott átszervezése és a hetvenes évek eleje óta fokozatosan keresztül vitt reformja, amely a nemzeti bibliográfia kurrens füzeteiben a hazai könyvtermés számítógépes regisztrálását eredményezte. Amíg a kurrens nemzeti bibliográfia a felszabadulás után meginduló füzeteivel rendszeresen ellátta a folyamatos tájékoztatás feladatát, a nemzeti könyvtár a retrospektív bibliográfia körüli múltbeli mulasztások egész csődtömegével találta magát szemben, mind a 20. századi kumulációk hiánya, mind a korábbi retrospektív kötetekhez készült pótlások, kiegészítések, új kiadások, mind a külföldi magyar nyelvű (és magyar vonatkozású) irodalom tekintetében. Mint ismeretes, a magyar retrospektív bibliográfia SZABÓ Károly RMKjával kezdődő és PETRIK Géza Bibliographia Hungáriáé köteteivel folytatódó sorozata 1473-tól 1920-ig majd négyszázötven év hazai könyvtermését tartja nyilván. A sorozat az első világháború után megszakadt, az 1921 — 1935 évek könyvterméséről nincs nemzeti bibliográfiánk. A két világháború közötti időszakra vonatkozó kutatások csupán töredékes bibliográfiai forrásokra, nem hivatalos könyvkereskedői jegyzékekre támaszkodhatnak. 4. A nemzeti bibliográfiai munkabizottság referátumai: KŐHALMI Béla: Retrospektív nemzeti bibliográfiánk 1473 —1920-ig; KOMJÁTHY Miklósné: A retrospektív nemzeti bibliográfia legújabb korszaka; FÜGEDI Péterné: A kurrens magyar nemzeti bibliográfia időszerű kérdései; DEZSÉNYI Béla: A nemzeti bibliográfia és a periodikák. 5. KŐHALMI Béla: Retrospektív nemzeti bibliográfiánk 1473 —1920-ig. = Magyar Könyvszemle. 1962. 1. sz. 1 — 17. 1. 249