AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1978. Budapest (1980)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Kovács Ilona: Adatok az amerikai magyar könyvtári gyűjteményekről

termékeiről. Az 1960-as évekig ezért a kelet-európai anyag, beleértve a magyar anyag beszerzését is, esetleges, s így a gyűjtemények fejlesztése improvizált volt.

20 Nyilvánvaló tehát, hogy a megfelelő színvonalú és teljességű gyűjtemények létrehozásának feltétele az anyaország saját magáról nyújtott bibliográfiai és könyvkereskedői tájékoztatásának színvonala, teljessége, gyorsasága ós szervezettsége. Az etnikai gyűjtemények fejlődését alapvetően meghatározó negyedik tényező annak az országnak, jelen esetben az Egyesült Államok könyvtárügyének rendszere és fejlettségi szintje, ahol az etnikai gyűjtemények működnek. Mindazok a könyvtárak ugyanis, amelyek az Egyesült Államokban etnikai csoportokat szolgálnak, egyben az USÁ könyvtári rendszerének részét képezik, így a könyvtári rendszer egészére érvényes törvényszerűségek és törekvések nem hatástalanok az etnikai csoportokat szolgáló gyűjteményekre sem. N Az amerikai könyvtári rendszer alapeszméje a szolgáltatás, alapvetően különbözik az európai könyvtárak eredeti funkciójától. Amíg Európában a könyvtárak születésükkor a gyűjtést és megőrzést tekintették elsődleges feladatuknak, s a használtatás csak szűk körre terjedt, addig az amerikai könyvtár alapvető funkciója az adott történelmi fejlődésnek megfelelően a széles körű szolgáltatás, a public library eszméjében gyökerezik. A szolgáltatás szerepének kiemelése jut kifejezésre az amerikai könyvtárügy nemzeti programjának alapeszméjében is.

21 Ennek a programnak az a célja, hogy a könyvtárakban felhalmozott szellemi erőforrások leggazdaságosabb és leghatékonyabb kihasználásával biztosítsa mindenki számára a hozzáférést a számára szükséges információhoz. Ennek értelmében az etnikai csoportokat szolgáló gyűjteményeknek az etnikai közösségek és az etnikai kutatások speciális igényeinek ellátásában alapvető szerep jut. Az alapeszmét érvényesítő rendelkezések egy része politikai, tudományos vagy egyéb, kulturális indítékokból született, más része szociális indíttatású. Az országos intézkedések és törekvések az etnikai csoportok magángyűjteményeit és az etnikai közösség társadalmi és kulturális szervezeteinek keretében működő könyvtárakat kevésbé, többnyire csak közvetve (pl. az általános technikai szint lehetőségeinek hasznosításával) érintik. Sokkal inkább függvényei ezek a könyvtárak az etnikai csoportok anyagi és erkölcsi támogatásának, politikai és társadalmi törekvéseinek. Az amerikai könyvtárügy egészére kiható intézkedések maradéktalanul éreztetik hatásukat azonban azokra a gyűjteményekre, amelyek az ország könyvtári rendszerén belül jöttek létre. A közgyűjteményi feladatot tervszerűen a Szovjetunió és az európai szocialista országok anyaga esetében 1945 és 1956 között csupán néhány egyetemi gyűjtemény és a három szövet20. I. m. 15-16. p. 21. National Program for Library and Information Services. 2nd Draft. Perpared by the National Gomission on Libraries and Information Science. Washington, D.C. 1974. 3. p. 592