AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1978. Budapest (1980)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Kovács Ilona: Adatok az amerikai magyar könyvtári gyűjteményekről

ségi könyvtár (Library of Congress, National Library of Medicine, National Agricultural Library) látta el. Egyéb intézményekben a gyűjtés esetlegesen alakult ki. Az 1942 —1948-ban kidolgozott Earmington-terv

22

, amelynek célja az volt, hogy országos kooperációval biztosítsa a külföldi anyag beszerzésének teljességét, politikai tényezők hatására nem terjedt ki a keleteurópai anyag beszerzésére, és így ez az országos együttműködésbó'l kimaradt. Az ötvenes évek végére nyilvánvalóvá vált, hogy a második világháború után a Szovjetunió és a kelet-európai szocialista országok történelmi és politikai szerepének megértéséhez nem nélkülözhető az információk bázisát képező gyűjtemények tudatos fejlesztése. Felmerült az igény tehát, hogy minden olyan kelet-európai és szovjet kiadványt, amely kutatási értékkel rendelkezik, az Egyesült Államok területén, legalább egy példányban hozzáférhetővé kell tenni, s ezt programszerűen biztosítani kell.

23 A tervszerű fejlesztést megelőzően országos jellegű helyzetfelmérés készült.

24 A helyzetkép nyilvánvalóvá tette a tervszerű fejlesztés szükséges voltát. A következő években két jogszabály és ennek nyomán kialakult program szolgálta a feladat megoldását. 1962-től egy, a beszerzési kooperációt anyagilag támogató törvény (PL 480) lépett életbe. Mindjárt a program indulásakor az első nyolc olyan ország között, amelynek területén publikált kiadványok beszerzését és könyvtári feldolgozását e törvény által biztosított összegből fedezték, szerepelt egy kelet-európai ország, Jugoszlávia. A későbbiekben kiterjesztették a gyűjtést a lengyelországi kiadványokra is. A másik rendelkezést 1965-ben dolgozták ki. Ez a felsőoktatási törvény (Higher Education Act, Title II-C) keretébe foglalt országos együttműködésre alapozott beszerzési és katalogizálási program (National Program for Aquisition and Cataloging, NPAC), amely lényegében a Farmington Terv koncepciójának továbbfejlesztése és kibővítése volt. 1969-től a Library of Congress vált a program központi lebonyolító szervévé.

25 A kooperációba a megosztott katalogizálás programja útján kapcsolódott be több keleteurópai ország, mindjárt az induláskor Románia (1969), 1976-ban Magyarország.

26 Az etnikai gyűjtemények szervezését elősegítették továbbá a nevelés terén bevezetett intézkedések. Az 1965-ben kezdeményezett nagyarányú oktatási és iskolafejlesztési program (Elementary and Secondary Education Act, 1965)-hoz 1972-ben az etnikai közösségek múltjára vonatkozó program járult (Title IX — Ethnic Heritage Program). Az intézkedés célja az volt, hogy támogasson minden olyan tevékenységet, amely az etnikai közösségek múltjára vonatkozó tanulmányok számára szükséges tananyagok, segédletek kidolgozásával és terjesztésével kapcsolatos. Ennek a munkának a koor22. WILLIAMS, Edwin E.: Farmington Plan handbook. [Washington D.C.] 1953, Association of Research Libraries. 65 — 67. p. 23. RTJGGLES Melville J.—MOSTECKY, Vaclav i. m. 27 — 28. p. 24. I. m. 396 p. 25. Encyclopedia of Library and Information Sciences. New York 1968 — , Dekker. vol. 8. 361-368. p. 26. FERENCZYNÉ WENDELIN Lídia: Magyarország részvétele a megosztott katalogizálási programban. = Könyvtáros 28. évf. 2. sz. (1978. február). 93 — 94. p. 38 OSZK Évkönyve 593