AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1978. Budapest (1980)
IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Kovács Ilona: Adatok az amerikai magyar könyvtári gyűjteményekről
könyvtárában javaslatával a magyar gyűjtemény fejlesztésére irányította a figyelmet: a szerző „egy napon megkereste Mrs. Giersont, aki a könyvtárat vezette és feltette a kérdést, nem volna-e lehetőség a könyvtárban egy magyar gyűjtemény létrehozására, mert a gyülekezetbeli magyarok nagyon nélkülözik a magyar könyveket. Mrs. Gierson a leglekötelezőbb módon azt válaszolta, hogy az egyetlen nehézséget addig az okozta, hogy mindeddig még senki, egyetlen magyar művet sem javasolt azzal a kéréssel, hogy a könyvtár polcain helyet biztosítsanak számára, de mivel a vezetőség mindent elkövet, hogy a nemzetiségi csoportok igényeit is szolgálja, szintén nagy örömmel teljesítené a kérést. 260 kiválasztott és listába vett magyar könyv figyelemreméltóan rövid idő alatt került a polcokra az egyház tagjai számára. 15 " (Fordítás) A magyar közösségek aktivitásának fontosságát és felelősségét hangsúlyozza, B bár az emigráns közösség itt-ott megnyilvánuló elfogultságával — mégis helyesen — a gyűjtemények fejlesztését sürgeti az Amerikai Magyar Könyvtárosok Szövetségének 1973-as ülése is: „Ahol nagyszámú a magyarság, ott az olvasók csoportjainak megfelelően kell kifejleszteni a magyar könyvgyűjteményeket, akár a rendelkezésre álló «Public Library» keretei között, akár pedig egy egyetemi tanszék mellett... fel kell hívni a helyi magyar vezetők figyelmét arra, hogy magyar könyvek olvasása és gyermekeikkel való olvastatása nélkül nincs folytatása az őbennük élő magyar hagyománynak. Tessék megszervezni — és ez a könyvtárosok kötelessége — a magyar olvasók, öregek és fiatalok informálását a sok kitűnő magyar könyvről, kiadványról, emigráns és külföldi magyar szerzőkéről éppen úgy, mint a Magyarországon kiadott, nagyobb részében kifogástalan magas színvonalú és nélkülözhetetlen művek soraiból. 16 " Az emigrációs közösség aktivitásának egyik igen eredményes megnyilvánulási formája egy-egy hozzáértő az etnikai közösségből származó könyvtáros működése valamelyik nagy közgyűjteményben. Ilyen szerepet töltött be Louis C. SÓLYOM (SÓLYOM Lajos) a Library of Congress könyvtárosa, aki az 1910-es években a magyar gyűjteményt katalogizálta, s így jelentős mértékben elősegítette a magyar anyag feltárását és továbbfejlesztését. 17 Különösen szép példája a kutatási törekvések sugallta tudatos gyűjteményszervezésnek a University of Minnesota Immigration History Research Center keretében felállított magyar gyűjtemény fejlesztésére vonatkozó felhívás: „Mentsük meg a magyar bevándorlók történeti és művelődési emlékeit! Az észak-amerikai magyarság teljes történetének megírása még mindig csak a jövő feladata; a magyarság igazi szerepével Amerika és Kanada közművelődésének kialakításában a történelmi könyvek még mindig nem foglalkoznak. Mielőtt ezeket a hiányokat bárki pótolhatná, össze kell gyűjteni, s meg kell őrizni a magyar bevándorlókra vonatkozó adatokat. Az adatok a történeti tanulmányok nyersanyagát biztosítják; ezek nélkül történetet írni nem lehet. Fontos 15. SEBESTYÉN Endre: The Magyars in America. Hungarian Quarterly vol. 7. (autumn 1941). 228-246. p. 16. BAKÓ Elemér, i. m. 88 — 93. p. 17. BAKÓ Elemér: Louis C. Sólyom. Collection of Languages. = Quarterly Journal of the Library of Congress, vol. 22. (April 1965). 105—115. p. 59a
