AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1978. Budapest (1980)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Markovits Györgyi: Magyar írók Angliában, angol könyvek Magyarországon a hitleri uralom delelőjén

KOESTLER Artúr, s két könyvkiadó. PRÁGER Jenő volt az egyik, aki európai nevet szerzett a világirodalom remekei, és az antifasiszta művek közzétételével és Magyarországba csempészésével. A másik ROSNER Károly tipográfus volt, aki csatlakozott KÁROLYiékhoz; emigrálása előtt Magyarországon értékes tanulmányokat tett közzé a magyar fametszet fejlődéséről, a magyar grafikusművészetről. Londonban Sylvan Press néven alapított könyvkiadó vállalatot. A harmadik jelentős irányzatot az Angliai (Nagybritanniai) Szabad Magyarok Egyesülete képviselte. A NAGYBRITANNIAI SZABAD MAGYAROK EGYESÜLETE VÁLASZTMÁNYÁNAK 1944 MÁRCIUSI DEKLARÁCIÓJA BEVEZETÉS (Részlet) A Nagybritanniai Szabad Magyarok Egyesülete választmányának alapelve kezdettől fogva az, hogy minden rendelkezésére álló eszközzel szolgálja a demokrácia ügyét, amiért Nagybritánnia és szövetségesei harcolnak. Alapelvünk abból a rendíthetetlen meggyőződésből fakad, hogy a demokrácia ügye az igazság, a jog és a civilizáció ügye és abból a tántoríthatatlan hitből, hogy ez az egyetlen út hazánk igazi érdekeinek szolgálatában. Bennünket Nagybritánnia szabad földjón az a remény és igyekezet vezet, hogy a jövendő szabad, független és demokratikus Magyarország törekvései Anglia érdekeivel összhangban alakuljanak ki. E célkitűzésünknek megfelelően igyekszünk egybehangolni Magyarország érdekeit Anglia és szövetségeseink érdekeivel s közülük is elsősorban azokéval akik az eljövendő demokratikus Magyarország szomszédai lesznek. Meggyőződésünk, hogy Nagybritánniának és szövetségeseinek érdeke az, hogy a Duna medencéjében tartós béke és biztonság uralkodjék. Ennek előmozdítása lebeg szemünk előtt, amikor ismét összefoglaljuk az elveket, melyeket követünk és melyek múltbeli törekvéseinkben is vezettek. Megbélyegezzük a magyarországi kormányzati rendszer eléggé nem kárhoztatható politikáját, mely odavezetett, hogy Magyarország résztvett Oroszország bűnös megtámadásában, aminek következményeképen Anglia hadat üzent Magyarországnak. Hivatkozunk itt 1941. december 6-án tett deklarációnkra. Hasonlóképen a legkeményebben megbélyegezzük a magyarországi kormányzat nevetséges, és felháborító lépését, amellyel hadat üzent az Amerikai Egyesült Államoknak. Ugyanúgy megbélyegezzük a magyarországi kormányzati rendszert azért az árulásért, amellyel Németországnak Jugoszlávia megtámadásánál segítséget nyújtott és ami az angol —magyar diplomáciai viszony megszakítását vonta maga után. Bízunk abban, hogy a békeszerződés szoros politikai és gazdasági együttműködést fog elősegíteni Magyarország és szomszédai között és ez Dél-Keleteurópa békéjének és biztonságának záloga lesz. Ennek az együttműködésnek, bármi formát öltsön is, bele kell illeszkednie az angol —szovjetorosz szövetségi szerződés kereteibe, amelyet mi az európai újjászervezés alapjának tekintünk. 552