AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1978. Budapest (1980)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Markovits Györgyi: Magyar írók Angliában, angol könyvek Magyarországon a hitleri uralom delelőjén

Tagjai inkább az angol—amerikai orientációval szimpatizáltak, de részt vettek a fentebb említett két szovjetbarát mozgalom által kezdeményezett akciókban is. A vezetőség a következőkből állott: BUDAY György fametszőművész, a Royal Engravers, illetve megelőzőleg Magyarországon a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának (alapító) tagja, ÍVÁNYI-GRÍTNWALD Béla történész, RÉVAI András, a Pester Lloyd volt tudósítója, TARJÁN György, a hazai Nemzeti Színház egykori művésze és felesége, a szintén színész DÁN Etelka. Részt vett az egyesület munkájában FÖLDES Jolán is, A halászó macska utcája című, egykor híres regény szerzője, és KABOS Ilonka, a neves zongoraművésznő. Az egyesületet egy fiatal diplomata alapította, ZSILINSZKY Antal, aki Londonban leköszönt tisztségéről, nem kívánta tovább szolgálni a hitlerizmushoz csatlakozott Magyarországot; részt akart venni a fasizmus elleni harcban. Személyes tragédiája öngyilkossághoz vezette. Halála után RÉVAI Andrást választották az egyesület élére. A szervezet orgánuma a Szabad Magyar Szemle volt — adminisztrációját, levelezését, gépelését többnyire ZSILINSZKY és BUDAY György végezték kis régi, kopottbetűs magyar írógépükön. A háború utolsó évében e három szervezetből a Londoni Magyar Klub kezdeményezésére és kitartó szorgalmazására végülis létrejött az Angliai Magyar Tanács, élén KÁROLYI Mihállyal. KÁROLYI tanulmányrangú cikkei, gyújtóhangú, mozgósító erejű felhívásai bejárták a világ magyar emigráns lapjait, s az angol, francia, amerikai, kanadai sajtót. A Tanács Hungarian Bulletin címmel angol nyelvű lapot adott ki. A fenti szervezeteken kívül néhány más, kisebb, mégis figyelemreméltó magyar egyesület segített szervezni az egységfrontot. Egyike volt a legkorábban alakultaknak az 1941 decemberében életrehívott ,,Pro Libertate", a szabad magyarság angol barátainak szervezete. A kezdeményezés többek között BTJDAY György, KABOS Ilonka, TÁBORI Pál nevéhez fűződik. Néhány személyiség az angol patrónusok közül: John BROPHY, Frank SWINNERTON írók, John IRELAND, V. WILLIAMS muzsikusok. Magyarországon 1941-ben betiltották a PEN működését, válaszul Londonban hamarosan megalakult a Szabad Magyar Pen-Csoport HATVÁNY Lajossal az élén, KÖRMENDI Ferenc és TÁBORI Pál közreműködésével. Ady Endre Társaság is élt Angliában a második világháború alatt. Az emigránsok emellett részt vettek angol antifasiszta szervezetek munkájában, így például a szovjet nagykövetség keretében működő Women's Anglo-Soviet Committee választmányának tagja volt FÖLDES Jolán. Az 1943. június 12-én Londonban ünnepélyesen megnyitott Szabad Magyar Ház a kultúra eszközével támogatta a fasizmus elleni harcot. A londoni PEN a háború befejezésekor segélyakciót szervezett a magyarországi írók számára. KÁLDOR Gyula a koronatanú hitelességével emlékezett vissza az angliai magyar emigránsok munkájára r

1 1 KÁLDOR Gyula feljegyzése 1971. márc. 29. 553