AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1978. Budapest (1980)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Borsa Gedeon: A magyar csízió átdolgozásai

szolgáló különleges esőfajtákat: ,,vér-eső, béka-eső, kénkő-eső, tinta-eső" stb. — ,,A villámlás" (84—85. 1.) c. fejezetnek csak a témája felel meg a csízió XXXIV. és XXXV., ill. a BARTALiTS-féle átdolgozás XXXIII. fejezetében olvashatókkal. Korszerű természettudományos szemléletével azért nyilván az utóbbihoz áll közelebb. — „Az időjárás nem boszorkányság" (86—87.1.) részben prózában, de ezt követően terjedelmesebben, kilenc versben tapasztalaton alapuló időjárási előrejelzéseket ad, amelyekhez hasonlókat a csízió XXXII., ill. BARTALiTS-féle átdolgozásának XXXVI. fejezete tartalmaz. Ez a BÁLLNT-féle szöveg azonban ezektől teljesen eltérő. „Hogyan óvakodj a tűztől" (87—89. 1.) — ,,Az állatok betegségére való szavatosság" (90. 1.) — „Időjárási tapasztalatok" (90—92. 1.) c. fejezetek szövege ismeretlen mind a csízióból, mind a BARTALiTS-féle kiadványból. — ,,Az állatok hűsége" (92—93. 1.) — ,,A jó egészség regulái" (94. 1.) csupán témájában hasonlít a csízió XIX., ill. a BARTALiTS-féle XX. fejezetére, de azoktól teljesen független, új szöveg. — ,,A levegőről" (94—95. 1.) — ,,A ruházatról" (95—96. 1.) — ,,Az evésről" (96—97. 1.) csak tartalmában, de nem szövegében mutat összefüggést a csízió XXI. és a BARTALiTS-féle átdolgozás XX. fejezetével. — ,,Az ivásról" (97—98. 1.) az előzőhöz logikusan csatlakozik, ennek ellenére nincs előzménye az összevetés alapjául szolgáló másik két kiadványban. — ,,A tisztaságról'* (98—99. 1.) ugyancsak témájában egyezik a csízió XXII. és a BARTALiTS-féle XXI. fejezettel, de fogalmazása mindkettőtől merőben eltérő. — „Gyors segítség némely eseteknél" (100— 101. 1.) csupán tartalmi összefüggést mutat a BARTALiTS-féle XXVII. fejezettel. — „A jó gazdálkodás regulái" (101 — 103. 1.) csak tematikusán áll a csízió XXXIX. fejezetével kapcsolatban. — „A veteményes kert ellenségei" (103. 1.) — „A gyümölcsfák ellenségei" (104. 1.) — „A szöllő műveléséről" (105. 1.) — „A lovak gondozása" (106—107. 1.) csupán érinti a csízió XLIV. és BARTALITS XXVIII. fejezetének témáját, de azoktól teljesen független. — „Kitűnő népmondások" (107 — 109. 1.) ugyanúgy közmondások gyűjteménye, mint a BARTALiTS-féle XL. fejezet, de egészen más népi bölcsességekből áll. — Phisiognomia. (A külsőről hogy lehet megismerni az ember természetét.) (109. 1.) tartalmában fedi, de fogalmazásában teljesen eltér a csízió XXVIII. és BARTALITS XXIV. fejezetétől. — „Az esőcsinálás" (110—112. 1.) — „A gyúlékony anyagokról" (112—113.1.) — „A növényekről" (113—115. 1.) — „A méz gyógyító ereje" (115—116. 1.) — „A sertés hizlalása" (116—117. 1.) — „Milyen időt kapunk?" (118—120. 1.) két korábbi részhez (86—87., 90—92.1.) hasonlóan a csízió XXXII., ill. BARTALITS XXXVI. fejezetének témájához áll közel. — „Végrendelet" (120—121.1.) — „A váltó" (121. 1.) — „A kezes" (122. 1.) — „A kamat" (122—123. 1.) — „Ha végrehajtanak" (123 — 124. 1.) — „A hasznos madarak" (124—126. 1.) Ez az utolsó hat szövegrész korábbról ismeretlen. — „Tartalom" (127— 128. 1.). A fentiekből kiviláglik, hogy amíg a BÁLXNT-féle kiadvány önállóan közreadott első felében a címet adó álmoskönyv témája az uralkodó, addig a bővítmény jellegű második felében a hagyományos csízióban, ill. a BARTALiTS-féle átdolgozásban szereplő, továbbá az ezekhez hasonló tárgyú szövegek alkotják a túlnyomó többségét. így a bővített álmoskönyv összességében már sokkal inkább tekinthető csíziónak, semmint álmoskönyvnek. Utal is 540