AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1978. Budapest (1980)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Borsa Gedeon: A magyar csízió átdolgozásai

árulja el.

93 E másfél évtized során megjelent

933 számos kiadás két csoportra oszlik, miután az 1906. évben megjelent

94 felépítése némileg eltérő a fentebb már leírt korábbiakétól. Az ekkori átdolgozás során több rész került be az előző változathoz képest a hagyományos csízióból, ill. a BARTALiTS-féle átdolgozásból

95

: „Előszó" (2. 1.) végére toldás került. — ,,Az éjjeli álmoknak, jelentéseknek és látásoknak magyarázata és megfejtése abc-sorrendben" (3—43.1.) terjedelme átszövegezéssel és áttördeléssel a korábbiakéhoz képest lerövidült. — „A nap járása a tizenkét jegyben" (43.1.) amely a BARTALITSféle XI. fejezettel azonos vagyis a csízió VIII. fejezetének táblázata magyarázó szöveg nélkül. — ,,A mindennapi éhomra való trüsszentések fejtegetése" (44—45. 1.) — ,,A föld kerekségéről, nagyságáról és szélességéről" (45. 1.) betűszerint azonos BARTALITS I. fejezetével. — ,,Szerencse-tábla" (46. 1.) — ,,A kártyavetés mestersége" (47—48.1.) — ,,Anap kezdete" (49.1.) egyetlen félmondat kihagyásával megegyezik BARTALITS V. fejezetével. — „Azon tábla, mely óránként mutatja, melyik planéta uralkodik, mind éjjel, mind nappal" (49.1.) a csízió és BARTALITS VI. fejezetéből csak a táblázat. — „Holdfényből, hogy lehet az időjárást megjósolni?" (50. 1.) azonos BARTALITS XV. fejezetével. — „Az évszázadról" (50—51. 1.) — „Az ünnepekről" (51—52. 1.) — „Természeti észleletek az ember alkatáról" (53—56. 1.) a korábbi BÁLiNT-féle jóskönyvben is szerepelt már. A hagyományos csízió IX. fejezetének a születendő gyermek várható jellemére vonatkozó és egyetlen mondatra szorítkozó kivonata. — „Jegyzéke a szerencsés és szerencsétlen napoknak" (56—57. 1.) — „A képek szerencse-számai" (57—64. 1.). A fentiekből tehát kiderül, hogy míg korábban a BÁLiNT-féle rövid álmoskönyv csupán egyetlen részt vett át kivonatosan a hagyományos csízióból, addig az új szerkesztés során abba további négy fejezet is került be teljes egészében a BARTALiTS-féle átdolgozásból, valamint egy táblázat, amely mind az eredeti csízióban, mind BARTALiTS-nál megtalálható. Ez tehát határozott lépésnek tekinthető a csízió 1874-ben korszerűsített szövegének életben tartására. Ebből az összeállítású BÁLiNT-féle álmoskönyvből három szövegváltozat is ismeretes. Jóllehet ezek szinte szóról szóra, és sorról sorra megfelelnek egymásnak, egy helyen, „Az évszázadokról" című fejezet utolsó bekezdésében (51. 1.) ez a különben időtlennek szánt könyvecske konkrét évszámot közöl: „Kezdették pedig az emberek számlálni a mi mostani esztendeink sorát a Krisztus születésének esztendejével, mely ezelőtt 1842 esztendővel történt, 93. Érdekes módon az 1903-ban és 1904-ben, az 1910-ben és 1911-ben, továbbá az 1912-ben és 1913-ban beadott példányok pontosan ugyanarról a szedésről készültek. A magyarázat vagy az, hogy feleslegesen küldtek be újra kötelespéldányt, vagy tévedésből az előző éviből. 93a A kiadvány meglehetősen hű, német nyelvű változata: Neuestes Illustrirtes Traumbuch címmel látott napvilágot, amelyből hiányzik a „mindennapi éhomra. . ." c. fejezet. Az illusztrálás céljaira is ugyanazokat a dúcokat használták, mint a Bálint-féle magyar nyelvű kis álmoskönyvben, hiszen mindkettő a Kálmán-féle nyomdában készült. Az 1904-ben az OSZK-ba került kötelespéldányának jelzete: Phys. 1665a. 94. OSZK Phys. 578nc. 95. Az összehasonlítás alapjául az 1875. évi BAGÓ-féle (72. jegyzet), ill. az 1874. évi BABTALITS (73. jegyzet) kiadás. 537