AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1978. Budapest (1980)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Borsa Gedeon: A magyar csízió átdolgozásai

nek közepétől már kizárólag csak magyar nyelven. A számításba vehető piac a naptárak esetében jóval szélesebb és árnyaltabb volt, mint a kifejezett ponyva esetében. A kereslethez igazodott természetesen az akkor korszerűen termelő, kapitalista kiadó is. így olcsóbb és valamivel drágább, igénytelen és valamivel színvonalasabb kalendáriumokat párhuzamosan egyaránt megjelentetett minden évben több, az első világháború előtti években már éppen kilencféle változatban. Ezek jelentős részükben nem önálló kiadványok voltak, hanem különböző nyomtatványok íveinek ügyes összehordásai. A szoros értelemben vett naptári rész — hónaponként csak egy lapon — mindegyik változathoz felhasználható volt, akár csak az országos vásárok jegyzéke stb. Az ismeretterjesztő és szórakoztató részben azután már váltogatni kellett a szövegrészeket. A gazdaságos manipulációt az tette lehetővé, hogy formátumban lehetőleg minél több kiadvány (pl. az összes naptár) azonos volt. A többszörös felhasználásra szolgáljon néhány — távolról sem a teljességre való törekvés szándékával összeszedett — példa, amelyek kizárólag a csízió-átdolgozások és a naptárak

45 közötti összefüggésekre utalnak. Az 1874. évi kiadás képanyagának leírása során fentebb szó esett már arról, hogy a négy évszak megjelenítése (24—27. ábra) hónapképekkel történt. Valóban ezek mind megtalálhatók a BAETALiTS-féle naptárakban 1868 és 1892 között: tavasz — június, nyár — július, ősz — szeptember, tél — november.

46 Az 1904. évi csízió-átdolgozásban látható négy évszak metszetét (35 — 38. ábra) eredetileg ugyancsak hónapképként használták a BARTALITSnyomdában. így az 1879. és 1882. évre készült naptárakban is: tavasz — március, nyár — június, ősz — szeptember, tél — december. Ugyancsak a kalendáriumokat díszítik 1866 és 1895 között azok a csillagképek, amelyek mind az 1874, mind az 1904. évi csízió-átdolgozásban szerepelnek 2—13. ábra).

47 Különösen hosszú ideig használták a BARTALiTS-nyomdában a bolygókat megjelenítő metszeteket. A naptárak ugyanis akkoriban általában kiemelt helyen és jól látható módon tüntették fel az illető évnek „regnáló" bolygóját, ill. annak képét. Ezeknek, a minden hetedik évben visszatérő képeknek egy része majd félévszázadon át fellelhető a kalendáriumokban is.

48 Az illusztráció újbóli felhasználása szöveggel is párosulhatott. így ,,A kéz jóslás" c. fejezet, amely a csízió-átdolgozások állandó szövegét al45. Az OSZK-ban őrzött BARTALiTS-féle húsz naptársorozat jelzete: 777., 790., 1008., 1009., 1011-1018., 1021-1028. 46. Érdekes, hogy a korábbi századok nemzetközileg igen elterjedt hónapábrázolásait a 19. század második felében eredeti értelmüket feledve már sok esetben felcserélve használták. Ennek tudható be, hogy a tavaszt jelölő és eredetileg májusi kép pl. júniushoz került. 47. A Vízöntő és a Rák korábbi változata (2. és 7. ábra) 1866 és 1868 között látható, míg a későbbi (14. és 15. ábra) 1869-től. 48. így pl. az 1874. évi csízió-átdolgozás a Merkur (16. ábra) 1886-ban, a Venus (17. ábra) 1906-ban, Mars (18. ábra) 1883-ban, Jupiter (19. ábra) 1875 és 1910ben, a Nap (21. ábra) 1898-ban és 1905-ben, míg az 1904. évi kiadásból a Merkur (30. ábra) 1865-ben, a Mars (31. ábra) 1911-ben, a Hold (32. ábra) 1866-ban és 1873-ban, a Saturnus (33. ábra) 1867-ben látható a naptárakban. 516