AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1978. Budapest (1980)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Szelestei N. László: 18. századi tudós-világ I. Perliczi János Dániel (1705—1778)

moveáltam, eő is nekem in uberiori legum suarum adhaesionis dilucidatione felelt volna, útban lévén, időm sem vala controversiákra, ott való némely physicusok előtt, csak szóval replicáltam, és tett objectióimnak inhaerealtam. Azután szegény atyámnak beteges voltárul informáltatván, s academiáktul búcsúzván, s hazámba sietvén Lipsia, Hala, Dessau, Witteberga, Dresda és silesiai Boroszló felé vettem utamot, a 10. Aug. ad 29. Sept. mindenütt egynehány napig és hétig mulatván, azután Ohlau, Brega, Oppeln, Teschen és Jablunka felé haza indulván, hat esztendeig tartó bujdosásim után Zolna, Rosenbergán által A. 1729. d. 11. Nov. szerencsésen szepességi Késmárkra érkeztem."

58 ,,Vicit tarnen amor patriae. . ." Decus eris Pannóniáé, írta anagramma]'ában G. JAMEISKA. PERLICZI igye« kezett minél többet tanulni, de ,,talenta sua, charae potius Patriae, Hungáriáé, quam exteris reservaturus"

59

. A külföldön maradás kétségtelenül jobb körülményeket, több lehetőséget teremtett volna számára. Ám őt a hazaszeretet, a használni akarás hazakényszerítette. Barátai, tanárai utolsó próbálkozására így emlékezett 1775-ben: „Dici vix potest, quanto cum gaudio, a Wittebergensibus Weidlero

60 imprimis (suo olim hospite), Loeschero,

61 Haasio,

82 Vatero,

63 Stentzelio

64 . . . fuerit exceptus, qui omnes, ne Academiam illám, se aestimantem deserat, omnem moverunt lapidem. Vicit tarnen amor Patriae, quapropter, omnibus oblatis, honesté declinatis, posteaquam mense Septembri, iter Dresdam versus, ad amicos Wratislavienses direxisset . . ."

65 MUNKÁSSÁGA A bányavárosok érdekében 1729. november 11-én történt hazatérte után nem sokat időzött otthon, mert ,,a. . . Carolo Ottone Mollero ad invisendas fodinas Schemniczienses et Cremniczienses, et danda consilia circa meliorationem machinarum metallurgicarum invitatus. . . "

66

. Az 1768. január 25-én WESZPRÉMihez írt levelében 58. Quart. Lat. 1980/1. 106v-107. 59. Quart. Lat, 1980/1. 97. 60. Johann Friedrich WEIDLER (1692—1755) Wittenbergben a felsőbb matematika, majd Bázelben a jog tanára. Többször hivatkozott rá FISCHER Dániel is. 61. LOESCHER, Martin Gottheft (+1735) orvosdoktor, a természettudományok tanára a wittenbergi egyetemen. 62. HAAS, Johann Mathias (1684—1742) 1720-tól a matematika tanára Wittenbergben. Híres kartográfus. 63. VATER, Abraham (1684—1751) híres anatómus és botanikus, wittenbergi egyetemi tanár. 64. STENZEE, Christian Gottfried (1698—1748) orvosdoktor. 1721-ben doktorált és magisteri címet szerzett a wittenbergi egyetemen, majd ott tanított. 65. Quart. Lat. 1980/1. 98. 66. Uo. 414