AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1978. Budapest (1980)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Szelestei N. László: 18. századi tudós-világ I. Perliczi János Dániel (1705—1778)

apósáról, MÖLLER Ottó Károlyról írván, nagyra értékeli annak a bányák érdekében kifejtett fáradozásait: „Liberális volt, ad dispendium usque facultatum, amintis eö felsége aerariumát secundálni kívánván, 60 ezer forintnál többet, az bányákra költött, melyben is az egész passiója volt, úgy, hogy gyermekeinek is nem sokat hagyhatott, abban megnyugodván, quod sibi et suis thesauros quaesiverit in coelis."

67 Ugyanebben a levélben így számolt be a hazaérkezése utáni időszakról: „Itten — ti. Késmárkon — azonban, rész szerint medica praxisra, rész szerint mathematika consultatiókra, kivált circa melioratonem machinarum metallurgicarum, bányavárosokban invitáltatván, midőn néhai báró Hellenbach

88 és Moller uraimék által (melyeknek A. 1727. wittebergai dissertatioimat, de hyetoscopio, instrumento mensurandae pluviae, et de drososcopio, instrumento mensurando rore apto dedicaltam vala) persuadeáltattam, hogy tudományimat és lakásomat Selmetzre transferal jam, történyt, hogy, minek utána az prussiai berlini Scientiarum Societasra némely scriptumimat és új inventiokrul való dissertatioimat, tudni illik de machinis novis architectonicis, item de moletrina nova militari, expeditionibus bellicis accommodata; item de machina nova contusoria, comminuendis metallorum mineris apta elküldöttem,

69 és onnan nékem küldött diploma által qua membrum ejusdem Societatis in classe mathematica bevetettem volna,

70 lakásomat Selmetzre A. 1730 transferáltam, és ugyanottan, második esztendőre, A. 1731 d. 18 Április megházasodtam, említett doctor Moller, úgymint néhai ipámnak idősbik leányát, Anna Katalint feleségül magamnak eljegyezvén, mellyel is Selmetzen, Losontzon és mostani jószágomban, Apátfalván,

71 egész 33 esztendeig, 2 holnapig és 24 napig istenes házasságban éltem, 7 gyermeket neveltem, melyek közül mindazonáltal, feleségem 1764, 3 fiú és 2 leány örök életre előre mentek, úgyhogy azokbul csak 2 leány még életben vagyon."

72 Még ennél is bővebben beszél az imént már idézett 1775. október 16-án latin nyelven írt Additamentá-jában, személytelenül: „1731 partim praxin exercendo, partim fodinas, earumque machinas inspiciendo et consultationes metallurgicas frequentando, qualicumque modo, talentis suis publico prodesse potuit, omni ope annisus est. Innotuit hic statim praecipuis Camerae Montanisticae officialibus, imprimis Supremo Camerae Graffio Wenceslao L. B. a Sternback, a quo saepe Cremnicium evocatus fűit Noster, simul et stimulatus, ut quos, in machinis metallurgicis, videret defectus, eos, partim delineationibus, partim constructis novis modulis, in compendio 67. Quart. Lat. 1980/1. 106. 68. HEULE^STBACH János Gottfried (1659—1728) orvosi tevékenységéért 1685-ben báróságot kapott. Életével PEKLICZI is foglalkozott WESZPRÉMihez írt leveleiben. 69. Feldolgozta Conrad GRAU. L. a 17. sz. jegyzetet. 70. 1742. december 20-án. Conrad GRAU i. m. 224. 1. 71. A ScHÖNE-vers idézett példányának (27. sz. jegyzet) a végére írt feljegyzés szerint 1744. augusztus 25-én vásárolta. 72. Quart. Lat. 1980/1. 107 — 107v. A már idézett debreceni kolligátumban (I 2317) található egy a BÉL-testvérek által PERLICZI esküvőjére írt vers is. Leírása: Machaona, per hygiaeam, quiete donatum, svh ipsa nuptiarum Perlicio-Mollerianarum solemnia anno 1731. die . . . April, gratulábundi adumbrauere Carolus Andreas, Joannes Theophilus, Matthias Oodqfredus Belii, fratres. Posonii (1731), Royer. 2 levél - 2°. 415