AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1978. Budapest (1980)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Fallenbüchl Zoltán: A Blaeu-térképofficina atlaszkiadásai és magyar vonatkozásaik

kai MISZTÓTFALTJSI Kis Miklós előtt volt egy magyar tanítványa, GÁVAI nevű, akivel azonban nem volt megelégedve, s másfél év után elbocsátotta.

54 Erdélyből való volt állítólag — legalábbis onnan jött Hollandiába. Ismeretes, hogy a régi térképészek szülővárosukat, falujukat vagy családjuk eredethelyét előszeretettel feltüntették a térképükön. Gáva nem jelentékeny helység. A Tokajtól keleti-északkeleti irányban fekvő, egykor Szabolcs megye dadái felső járásához tartozó községnek még a XIX. század végén sem volt két és félezernél több lakosa. Mégis, a térképen szerepel ,,Gava" névvel. Nem kézenfekvő a feltevés, hogy a térképlap a BLAEUtanítvány GÁVAI közreműködésével készült volna? Szignálatlansága is nem onnan ered-e, hogy amikor a térkép elkészült, GÁVAI már nem állt BLAETJ szolgálatában, hanem megkísérelte azt valamelyik másik officinánál — például talán a Janssonius-félénél — értékesíteni ? Mindez — a BLAETJ—

HEM atlasz vonatkozásában azt a gondolatot sugallja, hogy BLAETJ Magyarország-térképeivel, de a hozzá csatlakozó szöveges leírással kapcsolatban is már az 1662. évi Atlas Maior kiadását követően a holland térképismertető közvéleményben erős kri+íka merült fel és — magyarországi vonatkozásban legalábbis — más forrásanyag után néztek, bár ez sem volt jobb, mint BLAEUÓ. Azért a BLAEU-atlaszok becsülete megmaradt, és még a XVIII. század első felében készített STOSCH-féle nagy térképgyűjtemény is a 11 kötetes BLAETJ atlasz lapjain épült fel — 1731 után!

55 * * * A tanulmány végén felmerül és megválaszolásra vár az a kérdés: mi az Atlas Maior, az 1662. évi kiadás jelentősége? És hogyan illeszkedik be a BLAETJ-féle térképkészítő officina tevékenysége a kor általános művelődéstörténetébe és különösen Magyarország vonatkozásában mi a jelentősége? A művelődéstörténet, benne a könyvtörténet és még inkább a térképtörténet szorosan kapcsolódik az eseménytörténethez, a politikai történethez. A BLAEU-officina sorsa és produkciója, tevékenysége, szellemi profilja nehezen érthető meg a XVII. század Hollandiájának tüzetesebb ismerete nélkül. A függetlenségi harc, a hajózás és a kereskedelem összefonódása Hollandiát a XVI. század végétől fokozódóan európai politikai tényezővé tette. A felfeléívelő fejlődés azonban a század derekán egyszerre válságba került. Az 1662. évi kiadást megelőző évek a politikában igen mozgalmasak voltak. Az 1652—54. évi holland—angol tengeri háború Anglia győzelmével ért véget. 1654-ben Hollandia elveszítette az 1624 óta birtokolt észak-brazíliai 54. FITZ J.: Der ungarische Drucker Tótfalusi in Amsterdam. 1680—1690. = Gutenberg-Jahrbuch 1963, 152. 1. FITZ tanulmányából kiderül, hogy TÓTFALUSI, hazatérve, egy 12 kötetes BLAEU-atlaszt is hozott magával, melyet, egyéb könyveivel együtt, a lengyel vám elkobzott, de azután visszaadott a tulajdonosnak. (Uo. 154. 1.) 55. KINAUEB, R.: Neue Karten zum Atlas des Freiherrn Philipp von Stosch. = Festschrift Joseph Stummvoll. Hrsg. J. Mayerhöfer u. W. Ritzer. Wien 1970, 177—178. 1. — A STOSCH-atlasz lelőhelye: Wien, Kriegsarchiv. Kart. B IX b 113. 400