AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1978. Budapest (1980)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Fallenbüchl Zoltán: A Blaeu-térképofficina atlaszkiadásai és magyar vonatkozásaik

gyarmatterületeket. 1658-ban Hollandia szomszédságában létrejött több német fejedelemség részvételével a Rajnai Liga, francia befolyás alatt. Ugyanez évben HABSBURG Lipótot csak megkötések árán választották meg német-római császárrá. 1659-ben a pyreneusi béke megerősíti Franciaország hatalmi helyzetét és új területi nyereséget biztosít számára a közeli SpanyolNémetalföldön. 1660-ban— az Erdély elleni török hadjárat évében — ment végbe az angol királyság restaurációja, ami ismét a francia befolyás növekedésével járt együtt. 1661-ben az olivai békével pedig Svédország, Franciaország észak-európai szövetségese erősödött meg. Mindezek a tényezők a pártharcoktól is megosztott Hollandiában erősítik azt a tendenciát, hogy barátokat igyekezzen keresni szerte Európában. Alighanem ezért ajánlotta új nagy atlaszát 1662-ben a BLAEU-cég is a császárnak, annak az uralkodónak, akitől Hollandia még leginkább várhatott valamit a francia hegemónia erősödésének korszakában, ha Franciaországgal netán konfliktusra kerül sor. Bizonyos, hogy az atlasz kiadása nem csak üzlet volt. Mint kereskedelmi vállalkozás a politikai események felgyorsulásával megnőtt földrajzi érdeklődés ellenére is kockázatos, hiszen egy 11 kötetes atlasz nem volt és nem is lehetett olcsó tömegcikk, mint a hajósok által keresett tengeri térképek. Az 1662. évi díszkiadáshoz alighanem diplomáciai motívumok is közrejátszottak, bár ezek további tisztázása amszterdami és bécsi levéltári kutatások nélkül aligha lehetséges, és nem is magyar historikus feladata. A diplomácián túlmenően azonban az atlasz kiadásában észlelhető egy bizonyos kultúrpolitikai tendencia is. Aligha tévedünk, ha úgy gondoljuk, hogy az 1662. évi kiadást, latin nyelven, akkor még a műveltek nyelvén, az egész keresztény világnak, s ezen belül kivált a „tudós respublika"-nak szánta, ha nem is mindenben egészen friss, de mindenesetre általa hitelesnek ismert adatokon nyugvó és lehetőleg minden időtálló ismeretet alaposan összefoglaló művével — olyan művel, mely tartózkodik a polémiától és ezért mindenkinek hasznára lehet. Munkájába igyekezett bevonni az egyes országok legjobb ismerőit vagy azokat, akiket ilyeneknek tartott. Említést nyert, hogy a politikától szított vallási türelmetlenségtől távoltartotta magát. Jellemző az is hogy fia és közvetlen munkatársa, Pieter BLAEU, MEDICI III. Cosimo (1642—1723) toszkánai nagyherceggel folytatott kiterjedt levelezést és itáliai kapcsolatokat ápolt, ugyanakkor az üzem egyre jobban átallott a földrajzi-térképészeti művek kiadásáról a bibliofilkiadásra és a nyomdászatra; így került az erdélyi TÓTFALUSI KIS Miklós is nyomdásztanulóként a BLAEu-céghez. Meglehet, hogy a térképeket ért kifogások járultak hozzá ahhoz, hogy az utolsó BLAEUok már eladogatták a rézlemezeket és 1708-ban még a BLAEU-atlaszok kiadásának privilégiuma is gazdát cserélt.

56 Mindez 56. KOEMAN C.: Life and works of Willem, Janszoon Blaeu. = Imago Mundi. XXVI. Amsterdam 1972, 13. 1. említi ennek a meglehetősen nagy terjedelmű, tudománytörténetileg érdekes levelezésnek a kutatás számára való jelentőségét. BLATTE Joannes fiának, Pieternek olasz várostérkép (látkép) kiadói tevékenységét és klasszikus-kiadásait említi SALÁNKI (i. m. 249. 1.) is; a másik fiú, Joannes BLAEU junior teljesen feladta az üzemet és mint térképész a Keletindiai Társaság szolgálatába állott, 1700 után. (BAGROW L.— SKELTON R. A. i. m. 469. 1.) 26 OSZK Évkönyve JAI \