AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1978. Budapest (1980)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Fallenbüchl Zoltán: A Blaeu-térképofficina atlaszkiadásai és magyar vonatkozásaik

dító háború már javában folyt és a hódoltság területe ténylegesen már egészében visszakerült a császár — s egyben a magyar király — kezébe. Ez is mutatja BLAEU „javított" térképének hatását. A BLAEU-ATLASZ UTÓÉLETE A BLAETJ-atlasz kiadásairól írott munka nem lenne teljes, ha nem történne említés arról, hogyan befolyásolta ez a reprezentatív kiadvány a további földrajzi-kartográfiai gyűjtő és feldolgozó tevékenységet. Mindenekelőtt az Österreichische Nationalbibliothek nagy BLAEUatlaszáról kell szólni, mert ez a rendkívüli gyűjtemény az egész világon párját ritkítja. Hivatalos neve Atlas Blaeu der österreichischen Nationalbibliothek in Wien, bár ezt a nevet nem viseli teljesen joggal. Az összeállítóról ugyanis, Laurens VAN DER HEMTOI (1621 — 1680 kör.) helyesebben VAN DER HEM atlasznak is lehetne nevezni. VAN DER HEM amsterdami ügyvéd, nagykereskedő és műbarát volt, aki a Cosmographia Blaviana köteteit, saját kezdeményezéséből, általa gyűjtött térképekkel, helyszínrajzokkal, látképekkel és szöveges leírásokkal egészítette ki. Terjedelme 46 kötet, 4 kiegészítő kötet és 1 doboz kézirajz.

51 Magyarországgal és a hozzátartozó területekkel egy külön kötet foglalkozik, melyről még alább lesz szó. A BLAEU—HEM-fóle atlasz nagy értékét képanyaga adja, mely nem szorítkozik térképekre, helyszínrajzokra, város- és tájképekre, hanem építészeti rajzokat, történelmi képeket sőt arcképeket is foglal magában. Túlnő tehát a szorosan vett földrajzi dokumentáción, történeti gyűjtőmunkát is foglal magában. Mint már a nyomtatott Atlas Maior is, körképet nyújt a XVII. század második felének ismeretanyagáról. A képeket neves hollandi festőművészek készítették, így pl. Jakob ESSELENS, Jan HACKAERT, Willem SCHELLINKS, Dierk Janssen VAN SANTEN és mások.

52 Jellemző, hogy az egyik pótkötet illusztrációs anyagában pl. XIV. LAJOS 1662. évi carousseljátékának bemutatását is tartalmazza, ami színháztörténeti órdekességű. Ezt a gazdag gyűjteményt HEM hagyatékából SZAVOJAI Eugén 22 000 forintért vásároltatta meg egy amsterdami aukción, 1730-ban; néhány év múlva bekövetkezett halála után került az ő hagyatékaként a császári udvari könyvtárba, amiért néha Prinz Eugen-atlasznak is nevezik. 51. KINAUER, Rudolf: Die Kartensammlung der österreichischen Nationalbibliothek und andere österreichische Kartensammlungen. = Karten in Bibliotheken. Festgabe für Heinrich Kramm. Wien, s. a. 84—85. 1. (Sonderdruck.) és BAGROW—SKELTON, i. m. 494. 1. 52. ESSELENS Jacob (1626 — 1687) tájképfestő és portretista; HACKAERT Jan (1629 — 1700) ugyancsak tájképfestő, Adrién VAN DER VELDE barátja, kissé manierista stílusú; SCHELLINKS Willem (1627—1678) látkép és tájképfestő, házassága révén a rézmetsző és térképkiadó DANCKERTS-családdal került rokonságba; SANTEN, Dirk Janssen van (17. sz. vége ?) táj- és épületrajzoló, Párizsban is működött. Valamennyien Amsterdamban tevékenykedtek. Életkorukból láthatóan közel egykorúak. Műveik a HEM—BLAEU gyűjtemény részére valószínűleg az 1670-es években készülhettek; talán még Joannes BLAEU de mindenesetre Pieter BLAEU életében. (THIEME U. — BECKER F.: Allgemeines Lexikon d. bildenden Künstler. Bd. XI, p. 43. (1915); Bd. XV. p. 407-409. (1922); Bd. XXIX. p. 429. (1935) és Bd. XXX. p. 22. (1936). 394