AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1978. Budapest (1980)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Fallenbüchl Zoltán: A Blaeu-térképofficina atlaszkiadásai és magyar vonatkozásaik

Feltűnő a kötetben Magyarországnak az Atlas Maiorhoz képest teljesen más tárgyalása. Figyelmen kívül hagyva Krím félsziget tárgyalását a kötetben — ami érthetővé válik, ha a SANSON és DE LA RuE-féle térképek kiemelt szerepét tekintjük — a legtöbb leírás és térkép, valamint látkép az egykori Magyar Korona országaira vonatkozik. De mint a két (egyébként az Atlas MaioméX korábbi) francia térképből is látszik, az összeállító Magyarországot mint a török birodalom északi részét fogta fel. Ez már teljesen más felfogás, mint BLAEU 1662. és még 1664. évi térképénél látható volt. A korábbi térképek felhasználása ellenére a kötet kétségtelenül későbbi és bizonyosan jóval Vasvár után keletkezett, tehát 1670 körül és biztosan a felszabadító háború előtt, tehát akkor, amikor Magyarországnak mint államnak sorsa a legbizonytalanabbnak látszott. A kötetben sem a régi BLAEUtérképet, sem az 1664-es javított kiadást nem találjuk meg, sőt az idősebb BLAEU-tól csak egy térképet, melyet MERCATOR alapján készített Oláhországról, Szerbiáról és Bulgáriáról. Mintha a BLAEU-féle Magyarországtérképekben — az új, javítottban is — minden bizalom elveszett volna. Magyarország térképeinek hibás voltára 1666-ban BROWN az orvos-utazó is rámutatott. Bár a gyűjtemény többi kötetében sok a BLAEU-térkép és szöveg is, ennél a részénél az összeállítók kivételt tettek: szinte teljesen lecserélték a dokumentációt. A holland nyelvű, két lapra terjedő Magyarországtérkép új, de nem eredeti. Vizsgálata azonnal meggyőz arról, hogy tulajdonképpen Martin STIER császári hadmérnök 1664-ben Nürnbergben megjelent Magyarország-térképének redukciója. SiTERben a kortársak megbíztak: Magyarországon szolgált, térképét helyi ismeret révén készíthette — azt, hogy Magyarországnak csak a királyi részét ismerhette, és így az alapvető hibákat nem javíthatta, nem tudták. így a STIER nyomán készült térkép bár a részletekben tartalmaz javítást, főként a toponymiában — alapjában nem jobb, mint elődei. Ugyanez állapítható meg Nicolaus VISCHER amsterdami kiadó a kötetben levő másik, nyilván újabbként jobbnak tartott, de szintén nem eredeti térképéről is. Hogy mennyiben folyt be BLAEU maga is ennek a reprezentatív atlasznak a készítésébe: ez idő szerint nem tudjuk. ESSELENS, HACKAERT és SCHELLINKS életkorát ismerjük: nagyjából egykorúak voltak és BLAEunal negyedszázaddal fiatalabbak, azonban SCHELLINKS alig öt évvel élte túl BLAEUt. Mindannyian, Janssen VAN SANTENT is beleértve, Amsterdamban működtek: biztos, hogy ismeretségben állottak Joannes BLAEUval és fiaival, és éppen ezért feltehető, hogy a BLAEunal szintén fiatalabb, de őt csak néhány évvel túlélő VAN DER HEM az eredeti atlaszt — az Atlas Maior-t — kiadó BLAEUval is konzultálhatott gyűjteménye összeállítása közben. Alapul mindenesetre az ő munkáját vette, s a gyűjtés még Joannes BLAEU életében kezdődött el; ez bizonyos. Ha szemügyre vesszük a 46 kötetes gyűjtemény számunkra legérdekesebb, 33. kötetét, mely Magyarországot tartalmazza, figyelemreméltó észrevételeket tehetünk. Minthogy a BLAEU—HEM-gyűjtemény Magyarország-kötete a hazai szakirodalomban alig ismert, érdemes a tartalomjegyzékét ismertetni későbbi kutatók számára. A lapok a következők: 1. [Díszes, de kitöltetlen kézirajzos címkeret.] 395