AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1978. Budapest (1980)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Fallenbüchl Zoltán: A Blaeu-térképofficina atlaszkiadásai és magyar vonatkozásaik

tudjuk. Állapota mindenesetre — némely beázást leszámítva — olyan jó, hogy sok possessor kezén aligha mehetett át, inkább úgy tűnik, kevéssé használva őrizték gondosan századokon keresztül. A BLAEU-OFFICINA MAGYARORSZÁG-TÉRKÉPEI A BLAETT-officina Magyarország térképéről részletesen kell szólni, mert ez a térkép javítási kísérletet vont maga után s így az országról kialakult kartográfiai ábrázolásmód történetében különleges helyet foglal el. Az Atlas Maior Magyarország-térképe — éppúgy, mint a korábbi atlaszkiadásoké is — Willem és Joannes nevét viseli: „apud Guilelmum et Joannem Blaeu" formában. Ez kormeghatározó, mert a rézlemeznek legkésőbb 1638 körül készen kellett lennie. A térkép címe: Hungária Regnum, allegorikus nőalakkal díszített címkerete van, melyen, bár hibás formában, helyet foglal a magyar országcímer is. A BLAEU-officina Magyarország-térképe rendkívüli mértékben hasonlít MERCATOR Magyarország-térképéhez, úgy, hogy kézenfekvő az a feltételezés, hogy a HoNDius-hagyatékból származó MERCATOR-rézlemez felhasználásával készült. Erre mutat mindenekelőtt a vízrajznak MERCATORéval megegyező volta. BLAEU Magyarország-térképén is megtaláljuk az ország ábrázolásánál a betájolásnak a valóságoshoz képest 30 fokkal való északnyugat-délkeleti irányú eltolódását. A betájolás eltolódása már LÁZÁR deák 1528-ból való térképén is megtalálható, sőt, ott még nagyobb, körülbelül 45 fokos. Csökkent formában feltűnik a LÁzÁRt követő Wolfgang LAZIUS,

36 Matthias ZINTHITJS,

37 Abraham ORTELIUS

38 sőt Joannes SAMBUCUS,

39 azaz ZSÁMBOKI térképein is, egyszóval végigkíséri a XVI. századi Magyarországot bemutató kartografikus ábrázolásokat. A hiba eredetéről különféle elméletek láttak napvilágot; itt elég annyi, hogy BLAEU térképénél, ORTELIUS és MERCATOR

40 36. LAZIUS, Wolfgangus: Regni Hungáriáé descriptio vera. 1556. Rendkívül ritka fametszetes térkép; facsimiléje OBERHUMMER E.—

WIESER F.: Die*Karten des Lazius. Innsbruck 1906. c. művében, OSZK App. 1718. 37. ZINTHIUS [ZÜNDT] Matthias: Hungáriáé totius. . . recens editio. (Antwerpen 1567-1578.) OSZK Térképtár, TM 5559. 38. [ORTELIUS, Abraham:] Hungáriáé descriptio, Wolfgango Lazio auctforej. (Antwerpen 1570.) E térkép alapja LAZiusnak a 36. jegyzetben említett 1556-ban kiadott négylapos térképe. Ezt a generalizálás által kicsinyített kevésbé bő tartalmú térképet megkülönböztetésül az eredetijétől, a kiadó, illetve átvevő ORTELIUS nevével helyes jelezni. (OSZK Térképtár, TM 5002.) 39. SAMBUCUS Joannes (ZSÁMBOKI János): Ungariae lóca praecipua recens emendata atque edita . . . (Antwerpen) 1579. SAMBUCUS e térképét is ORTELIUS atlasza tette ismertté, melyben a LAZius-redukcióval együtt jelent meg. ZSÁMBOKI ezen a térképen elsősorban a nem-magyar anyanyelvű kartográfusok és metszők által elrontott helynévírást kívánta javítani, de néhány topográfiai, földrajzi vonatkozású helyesbítést is tett, pl. szerepel térképén az OLÁH Miklós Hungaria-jáb&n emlegetett, vallonok-lakta egri völgyszoros, a Valle Eburonum is. A SAMBUCUStérkép OSZK Térképtári jelzete TM 5005. 40. MERCATOR [KREMER], Gerard: Hungária. (Duysburg 1578) OSZK Térképtár, TM 5006. 382