AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1978. Budapest (1980)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Fallenbüchl Zoltán: A Blaeu-térképofficina atlaszkiadásai és magyar vonatkozásaik

Magyar viseletű pár BLAEU Európa-térképén múltja jogán került bemutatásra: a csehek esetében pedig valószínűleg a protestáns németalföldi területeken való ismertségük az ok, talán 1620 eseményei hatottak. Budát azonban az akkori Európa 9 legismertebb városának sorában hiába keressük ugyanezen a térképen; ott csak Amsterdam, Prága, (RUDOLF császár és KEPLER működésének színtere, valamint a téli királyság fővárosa), Konstantinápoly (nem Stambul!), Velence, Róma, Párizs, London, Toledo (a Madrid előtti spanyol székhely) és Lisszabon madártávlati képét láthatjuk a térképlap felső részén. Bécs szintén hiányzik. Ez a térképdíszítés azért nagyon figyelemreméltó, mert megmutatja: a XVII. század derekán még erősen élt az egykorúak tudatában a magyar népi egyéniség jelentősége, bár a magyarság akkor már létszámát és államánek erejét tekintve igen sokat veszített. Az „Antemurale Christianitatis" iránti tiszteletből talán, de mégis odakerült a tíz legjelentősebb európai néptípus közé.

26 A térkép egyébként valószínűleg inkább a XVII. század 26. A XV. században a magyarság — történeti statisztikai becslések szerint — Európa lakosságának 5%-át tette, 1720-ra ez az arány 0,6%-ra esett vissza. (Ld.: TÖLGYES L.: Ungarn, Bollwerk der Christenheit zur Zeit der europäischen Tür kenkriege. Köln 1957, 42 — 43. 1.) BLAEU korában, az 1660-as évek nagy pusztítása előtt ez az arány már csak körülbelül 2% lehetett. 361