AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1978. Budapest (1980)
IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Fallenbüchl Zoltán: A Blaeu-térképofficina atlaszkiadásai és magyar vonatkozásaik
Európa térképe BLAEU atlaszában (1648. évi kiadás) A Sarkvidék ismertetése után Európáé következik, melyet BLAEU 17 könyvre, azaz ugyanennyi egységre osztott fel. Ezek: Norvégia, Dánia, Svédország, Oroszország, Lengyelország, a Duna-völgy országai, Görögország, Németország (a Német-Római császárság területe), a két Németalföld, Anglia, Skócia, Írország, Franciaország, Svájc, Itália és Hispánia (az egész félsziget). Mint látható, a felosztás átmenet a természeti-földrajzi és a politikai részletezés között, de kétségtelenül felismerhető' benne egy bizonyos történeti-kulturális tipizálásra való törekvés. Különösen figyelemreméltó Magyarországnak a Regiones Orientales... circa Danubium. .. közé sorolása. Benne a Duna-völgy országai történeti-földrajzi közösségének egyik korai felismerése észlelhető. Korábban ez nem Duna-völgy, hanem Magyarország neve alatt ismeretes — gyakran beleszámítva az egykor hűbéres balkáni fejedelemségeket is: az „Archiregnum Hungáriáé"-nak a blaeui földrajzi koncepcióban kevés nyoma van, annál inkább az akkori reális politikai helyzetnek. Nem egészen így mutatkozik be a magyarság BLAEU igen szép, díszes kiállítású Európa-térképén. A térképet ugyanis kétoldalt 5—5 nemzeti viseletbe öltözött pár finoman színezett, egymás alatt következő képe keretezi. Ezek: angol, francia, flandriai, kasztíliai, velencei; német, magyar, cseh, lengyel és görög. Itt láthatóan nem a létszám és nem a politikai hatalom szerint történt a bemutatás. A magyarság és a görögség dicsőséges 360