AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1978. Budapest (1980)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Fallenbüchl Zoltán: A Blaeu-térképofficina atlaszkiadásai és magyar vonatkozásaik

mindkét aspektusból elvégezte. Atlaszában, pontosabban atlaszaiban is ez észlelhető. Az 1662. évi Atlas Maior kiadás címlapját — az egyes kötetekét is — a BLAETJ-család nyomdászjelvénye díszíti: a csillagászok műszere, a sphaera armillaris, egyik oldalán a szárnyas, fején homokórát viselő, öreg férfi képében ábrázolt, a halálra utaló kaszát kézben tartó Idővel, másik oldalán a nemeai oroszlánnal viaskodó Herkulessel. A jelvény alatt a család jelmondata: Indefessus agendo — fáradhatatlan a munkálkodásban. Talán szubjektív megállapításnak tűnik, de BLAEUnak sikerült e művel egy percre mintegy megállítani az időt: körképet, éspedig meglehetősen hiteles, enciklopédikus képet nyújtani a 17. század közepének Európájáról és valamennyire a többi világrészről is. A mű dedikációja az első kötetben I. LIPÓT császárnak szól, a NémetRómai Birodalom uralkodójának és Magyarország királyának. A reprezentatív művel bizonyos hódolatot is fejez ki a keresztény Európa talán nem leghatalmasabb, de kétségtelenül legtekintélyesebb uralkodója iránt, s egyben annak jóindulatát is meg akarja nyerni. Bár a wesztfáliai béke szentesítette Hollandia kiválását a a Német-Római Birodalomból, a holland BLAETJ számára a császár még mindig országának legfőbb protektora — és az elkövetkezendő évtizedek, XIV. LAJOS háborúival, ezt igazolták is. A bevezetőben utal Joannes BLAETJ arra, hogy a nagy atlaszkiadást még apja, Willem, tervezte. Felhívja a figyelmet a mű hasznosságára: felsorolja, kinek lehet és van szüksége erre. Első helyen — jellemzően — a katonát említi, azután a történetírót, a fejedelmet, a csillagászt, a meteorológust, az orvost, a teológust. Fő forrásaiként OßTELiusra és MERCATORra hivatkozik, bár sok más, későbbi szerző neve is említést nyer a kötetekben. Ez magában is mutatja, hogy BLAETJ atlasza a két, korában is már klasszikusnak számító térképész és földrajztudós művének továbbépítése szándékozik lenni, s nem alapvetően új munka. Az első kötet alcíme: Geographia, quae Cosmographie Blavianae pars prima. Fizikai földrajzi bevezetést ad. Bemutatja térképén a Föld két félgömbjét, gazdag díszítéssel. Magyarországot keresve ezen, csupán egyetlen helységet találunk rajta feltüntetve s ez Tokay — mely e korban nemcsak boráról, de erődjéről is híres. Erdélyből Hermanstadt található e világtérképen, azaz Nagyszeben. A világtérképet a Sarkvidék leírása és térképes ábrázolása követi, majd Grönland, a Spitzbergák, a Jan Mayen-szigetek, Novaja Zemlja és Izland térképei következnek bő leírásokkal. A Sarkvidékhez közeli területek részletezését nemcsak az általános földrajzi leírás rendje kívánta meg. BLAETJ kortársai, holland bálnavadászok sűrűn keresték fel a Norvégiától északra és északnyugatra elterülő tengerrészeket. Bátor németalföldi hajósok a Kínába vezető legrövidebb tengeri utat a 16. és 17. század fordulóján az Északi Jeges-tengeren keresztül vélték feltalálhatni. BARENTS, a legvakmerőbb vállalkozó, 1594/97 között vezetett expedícióján ugyan ott veszett a jéghegyek birodalmában, de a próbálkozások tovább folytak. Az Északkeleti Átjáró után később az Északnyugati Átjáró keresésével folytatódott a kísérletezés és tartott körülbelül másfél évszázadon át. BLAETJ is igyekezett e törekvést szolgálni, innen különleges figyelme az északi vidékek iránt. 359