AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1978. Budapest (1980)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Fallenbüchl Zoltán: A Blaeu-térképofficina atlaszkiadásai és magyar vonatkozásaik

; vében, gazdag, enciklopédikus jellegű ismeretekkel. A szöveges részben az akkori ismeretek szerinti részletes leírást, sőt rajzos ábrázolást találunk a menhirekről (121., 174. lap). A térképekkel együtt az egyes countyk története külön-külön nyert feldolgozást, a leírás kiterjed azonban a termékekre, a városokra, a főbb nemesi családokra. Minden county leírása végén ott találjuk a plébániák számát is. Ezt a statisztikai törekvést — Anglia a korai statisztika egyik hazája — összesítő táblázatok is támogatják: a 75. lapon megtaláljuk Anglia plébániáinak és azokba bekebelezett templomainak (appropriatae ecclesiae) összlétszámát, melyet 9284 parochiában és 3845 appropriata ecclesiában ad meg a mű sajtó alá rendezője. Hogy a németalföldi atlaszkiadónak különös figyelme volt az angliai vízügyi munkálatok iránt, szemléltetően mutatja a 221. és 222. lap közti Norfolk területén készült csatornázást ábrázoló térképlap. Még erősebben látszik az átvételjelleg, ugyanakkor a helyi tudományos világgal való együttműködés eredménye BLAEU 1648/49. évi latin atlaszkiadásának 5. kötetén, mely Skóciát és Írországot mutatja be. Az impresszumon az évszám 1644; belül, a privilégium keltezése viszont 1654. június 10. Nyilván a kötet korábbi kiadását tervezték vagy az is lehet, hogy az előbb már megjelent; az új privilégiumot viszont bevették a későbben, a többi kötettel sorozatosan megjelenő kiadásba, de az évszám sajtóhiba is lehet. A Skóciát ábrázoló térképek és a szövegrész kiadásáról egyébként J. C. STONE feldolgozó munkájának jóvoltából meglehetősen jó információ áll rendelkezésre.

22 A különálló skót irodalmi és tudományos élet szerepe ennek a kötetnek a létrejöttében nagy. Sir John SCOT OF SCOTSTARVET, a skót nemzeti irodalom patrónusa intenciói kétségtelenül kimutathatók a kötetben. Levelezése BLAEU-val is fennmaradt, a másik személy, aki a kötet szöveges és térképi részében egyaránt nagy érdemeket szerzett, az aberdeenshirei Robert GORDON volt; ő részben javította azokat a régebbi térképeket, melyeket 1583 és 1596 közt Timothy PONT skót földmérő kéziratban készített el, de rézbe metszve kiadni nem tudott. BLAEU a 46, skót területet ábrázoló térkép közül 31-et szinte változtatás nélkül hozott le PONT munkáiból. Egyébként BLAEU PONT szerzőségét a térképeken jelezte. BLAEU kartográfiai anyaga az atlasz kiadásakor már félszázados volt, de mégis Skócia térképi ábrázolásában nagy jelentőségű, mert a még régebbi MERCATOR-féle térképen kívül más térképmű nem volt ismert erről az országról. Az atlaszkötet egyébként 1642-ben már munkában állott. A szöveges rész Robert GORDON munkája: Adnotata ad Scotorum Antiquitatem — mint címe is mutatja, erősen régiségtani hangsúlyú. Egyáltalán, a köteten erősen érezni az akkor még erősen elkülönülő skót vezetőrétegek nemzeti büszkeségét. A 154 lapra terjedő Skótország mellett 56 lap tárgyalja a kötetben Írországot. Itt ismét érdekes megfigyelés tehető. Ismeretes, hogy hogy protestáns kortársai BLAEunak katolikus szimpátiát tulajdonítottak, amiért kálvinista létére katolikus műveket is adott ki.

23 Hogy ez helytálló kellett le22. STONE, J. C.: Origins and sources of the Blaeu atlas of Scotland with particular reference to „Extima Scotia" (Atlas Novus, 1654). = Imago Mundi. Vol. XXVI. Amsterdam 1972, 17 — 26. 1. 23. SALÁNKI, i. m. 249. 1. 23* 355