AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1978. Budapest (1980)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Fallenbüchl Zoltán: A Blaeu-térképofficina atlaszkiadásai és magyar vonatkozásaik

gyen, azt éppen az Írországról szóló kötetrész mutatja. Nem csupán azért, mert Írországról mint ,,Regium Hiberniae"-ről, önálló ír királyságról beszél, mely királyi cím MÁRIA királynő alatt, 1555-ben újul fel, és koncesszió a katolikusnak megmaradt ország rendjei és népe irányában, szemben az angol feudum-szemlélettel. Hanem azért is, mert Írországról a legteljesebb szimpátiával nyilatkozik, a szövegben például ilyen kitételek szerepelnek, mint „nobilissima civitate Dublin Anglorum imperio subjugare" (9. lap). Feltűnő az Írországról szóló részben némely ír-barát és angolellenes szövegrészeknek dőlt betűvel való tipografizálása, amely mintegy kiemeli a szövegből a hangsúlyos részeket. Hogy a szöveg itt is valószínűleg helyi tudományos és művészeti, sőt talán politikai köröktől származik, igen valószínű, de kevésbé prononszírozott, kevésbé kapcsolható meghatározott személyiségekhez, mint Skóciánál. Űgy tűnik, BLAEU-nak nemcsak ír szimpátiái, de ír kapcsolatai is voltak, de ezek az angol uralom miatt kénytelenek voltak többé-kevésbé látensnek maradni. Nem feledhető el az sem, hogy az atlasz megjelenési időszaka éppen az angol polgárháborús és forradalmi eseményekkel esik egybe, melyek Írországra különösen nagy megpróbáltatást jelentettek. Ez az ötödik kötet egyébként — a skót .részre vonatkozólag — három országból is kapott privilégiumot. A hollandi kiadói privilégium (Haag 1654. jún. 10.) az angol (Whitehall 1654. jún. 14.) mellett császári privilégiumot is nyert két hónappal később (Eberstorf, 1654. aug. 11.) amiből az is látszik, hogy BLAETT kiadói politikája ekkor Európa több országában erősen biztosítani kívánja atlaszkiadását az esetleges kalózokkal vagy sycophantákkal szemben. A BLAEtr-atlasz 1655-ben 6 kötetben jelent meg.

24 A kiadó azonban minden eddigin túlnövő terjedelmű és reprezentatív kiadványt akart közrebocsátani. Joannaes BLAETT tisztában volt vele, hogy egy ilyen atlasz leginkább akkor számíthat sikerre, ha a nemzetközi tudományos élet nyelvén: a latinon jelenik meg. Nemzeti nyelvű: holland, német, francia kiadványai mind kisebb kötetszámúak, kisebb terjedelműek voltak. Az 1660-as évek elején a politikai események gyors egymásutánja is reálisnak tüntette fel azt a kilátást, hogy minden eddiginél nagyobb terjedelmű, részben új dokumentációs anyaggal kibővített, latin nyelvű, tehát közérthető, nemzetközi publikáció sikerre számíthat. BLAEU gyors reagálását a kiadói lehetőségekre mutatja az a német nyelvű, 1646 és 1649 évszámokat viselő német nyelvű 6 kötetes atlasz is, melyet az Országos Széchényi Könyvtár TA 362/1—6 jelzet alatt őriz. Címe: Novus Atlas das ist Weltbeschreibung mit schoenen newen ausführlichen Landtafeln... in Kupfer gestochen und an den Tag gegeben... Az első kötet impresszuma: Amsterdami 1649, a 2—3. köteté ellenben 1647, a negyedik kötet évszáma 1646-hoz kapcsolódik; az 5. köteté azonban már 1654, a 6. pedig év nélküli — de bizonyosan nem 1654 előtti, hiszen a privilégium 1655. évi — az akkor új Novus Atlas Sinensis-t tartalmazza. Ez is mutatja tehát, hegy az egyes kiadásokat nem mindig következetesen bocsátották ki 24. BAGEOW L.: Die Geschichte der Kartographie. Berlin 1951, 157. és 333. 1. 356