AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1978. Budapest (1980)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - V. Ecsedy Judit: A gyulafehérvári fejedelmi nyomda második korszaka (1637—1658) és utóélete

tankönyvek kiadása rendkívüli mértékben fellendült, számuk a korábbi kétszeresére ugrott. Szinte minden 1636-ig kiadott tankönyvet másodszorra, harmadszorra is kinyomtattak. A tankönyvekhez hasonlóan, az először 1636-ban megjelent, ALSTED által összeállított latin—magyar nyelvű katekizmus is összesen öt kiadást ért meg Gyulafehérvárott: 1636., 1639., 1643., 1647. és 1655. évi kiadások. A kétnyelvűség arra mutat, hogy elsősorban középiskolai célokra szánták: egyúttal a latin nyelvtanulásnak is eszközéül szolgált.

22 Valószínűleg az 1635. évre szóló naptár (44) volt az utolsó, amelyet Gyulafehérvárott nyomtattak, de feltételezhetjük, hogy korábban sem adtak ki minden évben kalendáriumot. Tudomásunk van arról, hogy az 1636. évre szóló kalendáriumokat a fejedelem Lőcséről hozatta: ,,Az Calendáriumokat meghozattam Lőcséről és a számtartóval beküldőm Nagyságodnak."

23 Ez valószínűleg állandó gyakorlattá vált, minthogy a későbbi évekből is találunk kalendáriumok behozatalára vonatkozó utalásokat. 1645. év végén RÁKÓCZI úgy látszik többször sürgette a kalendáriumokat, mert DEBRECZENI Tamás, a fejedelem sárospataki intézője így ír a fejedelemnek: „Calendariumok felől azelőtt is írtam Nagyságodnak, volt gondom reá, de későn adta ki az Astrológusnak, mindazáltal Szt. András napjára fogadta vala, hogy elkészül kötésével, de immár megírtam, csak exemplárokat küldjön az zborói udvarbíró."

24 DEBRECZENI 1646. január 30-i levelében újra ezekről a naptárakról esik szó: ,,Az Calendáriumokat beküldtem, úgy hiszem, eddig Nagyságod kezéhez jutottak."

25 A zborói udvarbíró közvetítőszerepe arra utal, hogy a kalendáriumokat valószínűleg továbbra is Lőcséről szerezték be. A GYULAFEHÉRVÁRI FEJEDELMI NYOMDA ROMÁN NYELVŰ ÉS CIRILLBETÜS KIADVÁNYAI A szakirodalomban általánosan elfogadott vélemény szerint a gyulafehérvári román nyomda alapítását 1639-re lehet tenni, amikor Havasalföldről megérkezett DOBRE pap, az első nyomtatómester.

26 Ezen a véleményen volt JUHÁSZ István is, aki először foglalta össze a gyulafehérvári fejedelmi nyomdának a román könyvek kiadásában játszott szerepét.

27 Valószínűbb azonban, hogy DOBRE pap, aki valóban a fejedelem, 22. A Heidelbergi Káté története Magyarországon. Bp. 1965. = Studia et Acta Ecclesiastica 1. p. 81. 23. DEBRECZENI Tamás levele I. RÁKÓCZI Györgynek Sárospatakról, széljegyzet az 1635. december 26-i levélhez. OL E 190 Arch. Fam. RÁKÓCZI. Gazdasági iratok 1635. 102. sz. fol. 226a. 24. DEBRECZENI Tamás levele I. RÁKÓCZI Györgyhöz Sárospatakról, 1645. november 5. - OL E 190 Arch. Fam. RÁKÓCZI 13. cs. (1645) fol. 569a. 25. DEBRECZENI Tamás levele I. RÁKÓCZI Györgvhöz Sárospatakról, 1646. január 30. - OL E 190. Arch. Fam. RÁKÓCZI 14. cs. (1646) fol. 538a. 26. HEREPEI J.: Adattár I. 525. 1.; MÓZES András: Az erdélyi román reformáció kátéirodalma. Kolozsvár, 1942.; TAMÁS Lajos: Fogarasi István kátéja. Kolozsvár, 1942. 27. JUHÁSZ István: A reformáció az erdélyi románok között. Kolozsvár, 1940. 297