AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1978. Budapest (1980)

III. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - B. Lukács Ágnes: Egy ismeretlen szerző kéziratos munkájának agrár-történeti és népesedési vonatkozásai

Az ismeretlen szerző Ki írhatta e pályamunkát? Nyugtalanító kérdés annál is inkább, mert a szerző csak a pályázat játékszabályai miatt maradt ismeretlen az utókor számára. Az ismert agrár-szakírók sorából kizárható, mint lehetséges szerző PLOETZ (ERKÖVY) Adolf, aki pályamunkájával az első díjat elnyerte, valamint a bíráló bizottság fentebb említett tagjai. Magából a műből a szerző néhány ismérve kétséget kizáróan kielemezhető: jogi és gazdász képzettséggel, latin, német, francia és angol — legalább passzív — nyelvtudással rendelkező jozephinista-etatista beállítottságú protestáns köznemes, aki ugyanakkor KÖLCSEYt is túlhaladó „democrat-lélekkel" szemléli a jobbágyok és vagyontalan nemesek sorsát. FÉNYES Elek Magyarország Statisticáját a szerző fő adatforrásának tekinthetjük még abban az értelemben is, hogy amikor ,,5 millió izmos kézről" beszél, valójában a FÉNYES által Freiherr von MALCHUStól idézett nagy korcsoportok szerinti megoszlás (44% —50% — 6%) alapján adja meg a gazdaságilag aktívnak tekinthető népesség számát. Számos egyéb adat pontosan megegyezik FÉNYES adataival, de sokszor más kevésbé ismert és másodlagos forrásokból átvett számszerű információkat is nyújt (ÁGOSTON Jánosra, vagy pl. a prágai Oeconomische Neuigkeiten egyes számaira hivatkozva, sőt elvétve hivatkozás nélkül is). Irodalmi tájékozottsága valóban imponáló, amit a művében megemlített hazai és külföldi szerzők puszta felsorolása is bizonyít: Hazaiak: PRAY György, KATONA István, BÉL Mátyás, KOLLÁR Ferenc, KOVACSICS Márton György, SCHWARTNER Márton, HORVÁTH István, HORVÁTH Mihály, FEJÉR György, FÉNYES Elek, JÓSIKA Miklós, KÖLCSEY Ferenc, SZÉCHENYI István, BEZERÉDJ István, JERNEY János. Külföldiek: HERODOTOS, XENOPHON, LIVIUS, PLINIUS, VIRGIL, JUSTINIANTJS, BONPINI, GALEOTTI, RANZANI, ROGERIUS; GIBBON, HERING, MONTESQUIEU, ROUSSEAU; ENGEL, HÜLMANN, FESSLER, SCHLÖZER, SÜSSMILCH, THAER, VAGNER. A feltételezhető szerzők közül BALÁSHÁZY Jánost említhetnénk első helyen, mint aki a felsorolt kritériumok közül a legtöbbnek eleget tesz, bizonyos meggondolások mégis ellene szólnak. Amennyiben a Magyar Gazdasági Egyesületben viselt előadói állásával nem lett volna a pályázat inkompatibilis FÉNYES Elekre is joggal gondolhatnánk, sőt a legvalószínűbb szerzőnek vélhetnénk. S ha egyikük sem, vajon ki lehetett még az a ,,radicalreformer", aki 1846-ban ilyen kiérlelt — bár kéretlen — kritikát gyakorolt honi viszonyaink felett ? Köszönetemet szeretném nyilvánítani az Országos Széchényi Könyvtár munkatársainak, mindenekelőtt dr. FALLENBÜCHL Zoltánnak a kutatás során nyújtott értékes tanácsaikért és NEMESKÉRI Erikának a kézirat szerzeményezésére vonatkozó felvilágosításért. 286