AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1978. Budapest (1980)

III. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Komjáthy Miklósné: A retrospektív nemzeti bibliográfia történetéhez (Az 1921 1944. és az 1945—1960. évek könyvészete)

sát támogatja az a keretterv, amely az Akadémia Elnöksége által tervezett nagyszabású kutatási program része, s amely a könyvtári hungarika anyag összegyűjtésére, feltárására, a feltáró munka elvi és gyakorlati kérdéseinek kidolgozására tesz javaslatot.

25 A Könyvtári hungarika dokumentumok bibliográfiai regisztrálásának keretterve az OSZK Vezetői Tanácsának és az MTA Könyvtártörténeti és Bibliográfiai Munkabizottságának ülésein került megvitatásra 1976 és 1977 folyamán. A terv keretében készült és a magyar könyvészet korszakhatárai szerint kidolgozott résztanulmányok meghatározott ütemezésben, rangsorolva tüntették fel az elvégzendő hungarika bibliográfiai feladatokat azzal a megjegyzéssel, hogy e bibliográfiai vállalkozásokat a jövőben a territoriálisán illetékes nemzeti könyvtáraknak szoros együttműködésben, kétoldalú kulturális egyezmények alapján lehet és kell majd végrehajtaniuk. A hungarika anyag számbavételének és feltárásának a kerettervben kidolgozott irányelvei azonban már nem befolyásolhatták a két nagy retrospektív bibliográfiai sorozat tartalmi kereteit. A fentiekből következően a Horthy-korszak magyar könyvészetében nem került publikálásra az a kb. 5000 tételt tartalmazó cédulagyűjtemény sem, amely azokat a nyomtatványokat vette számba, amelyek a szomszéd országoknak egykor Magyarországhoz tartozó területén jelentek meg. Az 1921 — 1944. évek kéziratos cédulaanyaga ui. nagymennyiségű hungarika anyagot tartalmazott. Az 1921 —1935. évek kurrens bibliográfiái (a Corvina folyóirat Új könyvek rovata és a Könyvkereskedők és Könyvkiadók Egyesületének évkönyve) — minthogy mindkét kiadvány elsősorban könyvkereskedelmi célokat szolgált —, közölte azokat a trianoni országhatáron kívül megjelent nyomtatványokat is, amelyek budapesti bizományos útján kerültek könyvárusi forgalomba. A két világháború közötti magyar könyvészet szerkesztésének megindulásakor a sorozat főszerkesztőjének, SEBESTYÉN Gézának döntése alapján a bibliográfia időhatárát 1944-ig kiterjesztettük, s az OSZK állományából nemcsak a belföldi, hanem a szomszédos népi demokráciákban megjelent nyomtatványokra is kiterjesztettük gyűjtésünket. Nem a nemzeti bibliográfiában való közlés szándékával, hanem az elődeinktől örökölt hungarika anyag kiegészítése és egy későbbi időpontban kiadható külföldi magyar könyvészet számára. A Horthy-korszak bibliográfiájában nem közölt cédulagyűjtemény jelenleg a retrospektív bibliográfia szerkesztőségében országok szerinti csoportosításban (Csehszlovákia, Jugoszlávia, Románia, Szovjetunió), a csoportokon belül betűrendbe rendezve áll. A gyűjtés természetszerűleg nem teljes. De még ilyen hiányosan is képet ad a korszak magyar nyelvű kiadói tevékenységéről, valamint értékes adatokat tartalmaz az adott időszakban (1921 — 1937) a történelmi Magyarország területén egy tömbben élő magyarság életére, kulturális és irodalmi működésére, egyesületi tevékenységére vonatkozóan. Nemzeti bibliográfiában való közlés szempontjából magyarországi nyomtatványoknak minősülnek azok a sajtótermékek, amelyek a bécsi 25. HAVASI Zoltán: A könyvtári hungarika dokumentumok bibliográfiai regisztrálásának kerettervéről. = OSZK Híradó. 1978. 6-7. sz. 146—149. 1; HAVASI Zoltán: Kultúránk írott és nyomtatott emlékeinek kutatása. = Magyar Könyvszemle. 1979, 347—368. 1. 266