AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1978. Budapest (1980)

III. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Komjáthy Miklósné: A retrospektív nemzeti bibliográfia történetéhez (Az 1921 1944. és az 1945—1960. évek könyvészete)

döntés alapján ideiglenesen Magyarországhoz csatolt, kötelespéldány­beszolgáltatásra kötelezett területeken jelentek meg. 26 A területrevízió során visszacsatolt nyomdákról és nyomdahelyekről (a nyomdahelyek idegennyelvű változataival) jegyzéket készítettünk szerkesztési szabályza­tunk mellékleteként. A címanyag válogatása a bibliográfiában való közlés szempontjából e jegyzék alapján, a visszacsatolás időpontjának figyelembe­vételével történt. A rendelkezésre álló források {Magyar könyvészet 1938—1941. évi köte­tei ós a Nyomdász évkönyv 1938—1944. évi köteteinek statisztikai adatai alapján) megállapítottuk, hogy a beszolgáltatás ezekről a területekről a háborús eseményektől függően ötletszerű, rendszertelen, ebből következően igen hiányos volt. A nyomdák tulajdonosai változtak, új iparengedélyeket adtak ki stb. SIKABONYI Antal főkönyvtáros kitartó munkájának volt az eredménye, hogy a Felvidék nyomtatványai viszonylag nagy számban meg­találhatók az OSZK állományában, míg az 1939, 1940, 1941-ben Magyar­országhoz csatolt Kárpát-Ukrajna, Észak-Erdély és a Székelyföld, valamint a Délvidék nyomtatványai már rendszertelen ebb ül érkeztek a nemzeti könyvtárba. 27 Kéziratunk kiegészítésére és a cédulagyűjtemény teljességének ellenőr­zésére azokban a szomszéd országokban nyílt lehetőség, amelyeknek nem­zeti könyvtáraival kötött közvetlen könyvtárközi egyezmény biztosította a kiadványok és a bibliográfiai adatok cseréjét. Az egyezmény keretében 1971-ben a martini Matica slovenská, 1972-ben az újvidéki Matica Srpska gyűjteményében folytattunk kutatásokat. Munkánkat mindkét könyvtárban a legmesszebbmenőén támogatták. A martini nemzeti könyvtárban ígéretet kaptunk, hogy a szlovák nemzeti könyvtár Központi Katalógusából másolatokat készítenek kiadványunk számára az 1938 — 1944. években Magyarországhoz tartozó Dél-szlovákiai területen megjelent nyomtatványokról. A gyűjtött címanyagot még kéz­iratunk lezárása előtt cédulaformában juttatják el Budapestre. Ezenkívül folyamatosan tájékoztatják szerkesztőségünket a Matica slovenská erre az időszakra eső beszerzéseiről. Hasonlóképpen a magyar nemzeti bibliográfia 26. Az 1938—1941 között ideiglenesen Magyarországhoz csatolt területek ténylegesen a szovjet csapatok bevonulásáig, jogilag a fegyverszüneti szerződés megkötéséig (1944. dec. 28.) tekinthetők magyar állami területnek. 27. A területrevízió során Magyarországhoz csatolt országrészeken működő nyomda­vállalatokról még a polgári közigazgatás életbeléptetése előtt a területileg illetékes honvéd körzeti parancsnokságok tettek jelentést az OSZK-nak. A kötelespéldány­beszolgáltatás a visszacsatolás évében még nem lépett érvénybe, a vonatkozó jogszabályok hatályát ugyanis csak 1939-ben terjesztették ki a Felvidékre és Kárpát-Ukrajnára. A nyomdák egy része azonban a visszacsatolás időpontjától kezdve önként küldte meg előállított sajtótermékeinek egy-egy példányát. Erdély területén a kötelespéldány rendelet csak jóval a visszacsatolás után lépett életbe. Az OSZK 1941. május 16-án fordult a Vallás- és Közoktatásügyi Miniszté­riumhoz, hogy az 1929. évi XI. te. és a végrehajtása tárgyában kiadott 9300/1935. III. VKM sz. rendelet hatályát a keletmagyarországi és erdélyi országrészekre is terjessze ki. A visszacsatolt területeken működő nyomdák statisztikai adatai: Felvidék: 81 nyomda 29 nyomdahellyel; Erdély: 149 nyomda 41 nyomdahellyel; Délvidék: 37 nyomda 20 nyomdahellyel. (A fenti adatok a Magyar könyvészet 1938., 1940. és 1941. évi kötetéből valók.) 267

Next

/
Thumbnails
Contents