AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1978. Budapest (1980)

III. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Havasi Zoltán: 1919 és a Széchényi Országos Könyvtár

tömörülő tudósok testületéről értekezve, felismerte, hogy milyen mély ellentmondás lehet egy tudományos központ országos feladatai és a kizárólag magyar nyelven művelhető tudomány programja között. Javasolta tehát, hogy a testület nevében ne szerepeljen a „magyar", mert így ,,a magyar korona alatt lakó" horvát, német, szlovák, román és más nemzetek „elidegeníttetnének''.

40 Megfigyelhetjük, hogy a Tanácsköztársaság szakemberei a múlt jó ismerőinek bizonyultak. KENCZLER Hugó már említett Fáklya-he\i cikkében helyesen látta: a Nemzeti Múzeum a 19. század első három negyedében az egyetlen magyar közgyűjtemény volt, nevében a „nemzeti" szó azt jelentette, hogy minden, ami az ország emlékanyagából muzeális becsűnek tarttatott ide gyűlt be; a „magyar" szó a megjelölésben nem jelentetett „faji" jelleget.

41 Ennek ismeretében állította viszont, hogy Magyarországnak egyetlen nyilvános közkönyvtára sem volt, amelyik a tudomány és kultúra minden igényére kiterjeszkedett volna. Ügy vélte: ezt meg kell teremteni, s ennek a magja nem lehet más, mint a Nemzeti Múzeum Könyvtára, mely a más hivatású s így szükségképp más berendezkedésű muzeális anyagból kiszakítandó, s új és más alapokon átszervezendő. E gondolatával nem állt egyedül. SEBESTYÉN Gyulának (1864-1946) LTJKÁCS György népbiztoshoz 1919. május 24-én írt — s az elmúlt hetekben megismert — leveléből tudjuk, hogy az 1919-et közvetlenül megelőző reformjavaslatok a Nemzeti Múzeum palotáját a könyvtári osztályból alapítandó nagy Nemzeti Könyvtárnak vagy Magyar Államkönyvtárnak (!) szánták. E reformtervek szerint: ennek központi része továbbra is a hungarikumokat (magyarországi sajtótermékeket) konzerváló Széchényi-könyvtár maradt volna, de ez a nagy letétemény lett volna aztán korlátlan bőségben kibővítve magyarországi duplumokkal (az olvasott könyveknek akár 5—10—20 példányával is) és az egyetemes irodalom nélkülözhetetlen külföldi sajtótermékeivel aként, hogy minden kényelmet nyújtó és minden irodalmi és tudományos használatot megkönnyítő olvasótermeivel, katalógusaival s kiszolgálásával, helyi, vidéki és nemzetközi kölcsönrendszereivel ne csak az országnak legyen legnagyobb használati könyvtára, hanem egyetemes mérték szerint is legyen Közép-Európa egyik legnagyobb közművelődési intézete.

42 Ha túlzó is e program, de elgondolásában erősen hasonló ahhoz, amit a budai Várpalotában elhelyezendő Könyvtár álmodói terveztek el az 1960-as években. Előttünk áll még az az intellektuális feladat, amelynek teljesítése során tisztázódhat: miként értelmezzük — korunk igényei szerint — nemzeti fejlődés és internacionalizálódás két történelmi tendenciájának könyvtárunk tevékenységére alkalmazását (ennek során végleg eldöntsük a könyvtár elnevezése körül, az elmúlt évtizedekben zajló vitát), megtaláljuk az ország könyvtárának funkciórendszerében azt az egyensúlyt, amellyel nemzeti és nemzetközi kötelezettségeink — gondolatilag és praktikusan is — harmóniába kerülnek, dialektikus egységbe forrnak. 40. A Magyar Tudományos Akadémia másfél évszázada. 1825—1975. Bp. 1975. 22. 1. 41. KENCZLEB Hugó: A Nemzeti Múzeum átszervezése. = Fáklya, 1919. május 11. 42. L. Lit. 3 db (fol. 11.) Magyar Nemzeti Múzeum kézirattári növendéknapló, 7. (1942.) (letét a Párttörténeti Intézetben). ifi* 243