AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1978. Budapest (1980)

III. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Havasi Zoltán: 1919 és a Széchényi Országos Könyvtár

mely a többi között az Orsz. Széchényi Könyvtárra nézve a következőket tartalmazta : ,,A Nemzeti Múzeum Széchényi Orsz. Könyvtárát a Nemzeti Múzeum egységéből kiszakítottam és a könyvtár feletti rendelkezési jogot a közoktatásügyi politikai megbízottak kezébe teszem le."

35 A könyvtárügyi megbízottak szakmai illetékessége azonban több, az országos könyvtárat érintő kérdésben megnyilvánult. Foglalkoztak a múzeumi átcsoportosításokkal való kísérletezések során olyan igények elhárításával, amelyek az OSZK kézirattárának „művészi érdekességű" darabjaira, vagyis egyes Corvin-kódexekre vetettek szemet. Az igény a Szépművészeti Múzeum részéről merült fel. Továbbá barátságos meggyőzéssel sikerült elhárítaniuk, hogy az OSZK állományából a magyar munkásmozgalmi emlékeket őrző anyagokat leválaszszák. Az utóbbi kérdésben a könyvtár vezetőjéhez küldött levélben DIENES László könyvtárügyi politikai megbízott az utolsó mondatokban le is szögezi: ,,A Proletármúzeum ... kérése tehát barátságosan elhárítható már formai okokból is, mert a Múzeum Könyvtára dolgába való rendelkezések kiadása csak a mi hivatalunkon keresztül történhetik."

36 KŐHALMI Béla, könyvének egyik lábjegyzetében REMETE László 1957es tanulmányát idézve, lelkes túlzásnak tartja, hogy a Szabó Ervin Könyvtár ,,a proletárdiktatúra hónapjaiban gyakorlatilag az egész magyar könyvtárügy központja, irányítója lett..." KŐHALMI szerint: hiba lett volna, ha így lett volna. Az ország minden könyvtárára kiterjedő szerepet a Szabó Ervin Könyvtár ugyanis nem vállalhatott. A megbízottak hivatala az összes könyvtárak fölé helyezett hatóság volt.

37 Ez a dokumentumok tanúsága szerint valóban így igaz. A proletárdiktatúra könyvtári hatalmi szervezete ura volt a helyzetnek. Terveik szerint az Országos Könyvtárügyi és Bibliográfiai Intézet feladata lett volna az ország könyvtárügyének és a könyvtárakkal összekötött tudományos kutatásnak és népnevelő munkának egységes vezetése, valamint felügyelete. A felállítandó Intézet szervezeti szabályzatára vonatkozó rendeletet, valamint azt az intézkedést, amely szerint a korábban megállapított könyvtárügyi politikai megbízotti hatáskör átszáll az Országos Könyvtárügyi és Bibliográfiai Intézet vezetőjére, a Közoktatásügyi Népbiztosság 1919. július 30-án adta ki, tehát a tanácshatalom végének utolsó előtti napján. A Magyarországi Tanácsköztársaság megdöntése meghiúsította a tervek megvalósítását. Am ránk hagyta örökül mindazokat a könyvtárpolitikai elgondolásokat, iránymutatókat, sőt szervezeti elhatározásokat, organizációs terveket, amelyeknek a realizálására a második magyarországi szocialista forradalom idején, ill. győzelme után kerülhetett sor. Nagy tanulsággal jár a Tanácsköztársaság könyvtárügyét irányító személyiségek tevékenységének értékelése is. Most már kétszeresen bebizonyosodott : a szocialista társadalmi-gazdasági viszonyok teszik lehetővé és követelik meg a könyvtárak társadalmi hatóerőként való felhasználását. Am a könyvtári munka társadalomépítő akciókba való bekapcsolása akkor lehet hatékonyabb, ha a vezető könyvtárosok között vannak kiemelkedő 35. OSZK Irattár 95/1919. 36. OSZK Irattár 134/1919. 37. KŐHALMI Béla: A Magyar Tanácsköztársaság könyvtárügye. Bp. 1959. 257. I. 240