AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1978. Budapest (1980)

III. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Havasi Zoltán: 1919 és a Széchényi Országos Könyvtár

szonylag békés úton, a fegyveres küzdelem elkerülésével is megragadhatja a hatalmat, hogy a 133 nap története azt is bizonyította: a megdöntött burzsoázia foggal-körömmel harcol elragadott hatalma visszaszerzéséért. A Tanácsköztársaság könyvtárügyi vezetői a maguk működési szférájában magukhoz ragadták a hatalmat, programot adtak, intézkedések egész sorával törekedtek a művelődéspolitikai és könyvtárpolitikai célok elérésére. Mögöttük állt a Közoktatásügyi Népbiztosság alapvető könyvtári rendelete, amely az egész ország tudományos és közművelődési könyvtárügyének központosított ellátása és irányítása céljából egy Országos Könyvtárügyi Tanács és ennek segédszervéül egy Országos Könyvtárügyi és Bibliográfiai Intézet felállítását rendelte el, ezzel egyidejűleg megszüntette a Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsát, valamint a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelőségét. A könyvtárügyi megbízottak azonban akkor tudták volna kezdettől fogva még hatékonyabban gyakorolni a hatalmat, ha az országos, központi intézményekben biztosíthatják befolyásukat, ha a Nemzeti Múzeum Könyvtárát tekinthették volna bázisintézménynek, könyvtári műhelynek az ország könyvtárügye irányításához, ha maguk mögött tudhatták volna a könyvtárosi szakértő gárda szélesebb körét. Az országos könyvtár azonban, beékelődötten a Nemzeti Múzeum tradicionális szervezetébe, nehezen volt mozdítható. Holott ennek az intézménynek kulcsszerepe lehetett volna a tudományos szakkönyvtár-rendszer kialakításában. A Tanácsköztársaság könyvtárügye c. hivatalos lapban Könyvtárak a Tanácsköztársaságban címen megjelent cikk szerzője ugyan csak a nagy könyvtárak elhelyezésének gondjáról szólt, amikor írta: ,,A legnehezebb probléma — melynek megoldásától függ az összes többi budapesti nagy könyvtár elhelyezésének kérdése — a Nemzeti Múzeum könyvtárának elhelyezése, melynek a Múzeum egyéb részeinek már folyamatban levő likvidációjávai együttesen kell elintéztetnie,"

32 mégis úgy véljük: a tudományos könyvtárak egy jól átgondolt egységes terv szerinti átszervezésének nemcsak helyiségbeli akadályai voltak. A könyvtárügyi megbízottaknak nem volt hatalma, hatásköre az országos könyvtár felett a kezdeti időszakban. Május 11-én a Fáklya c. lapban, a Nemzeti Múzeum átszervezésével foglalkozó cikk vetette fel:,,... a Nemzeti Múzeum Könyvtára ... a könyvtári politikai megbízottak hatásköre alá kell hogy áttétessék."

33 A cikk szerzője, KENCZLER Hugó (1894—1922) a Tanácsköztársaság kormánya által kinevezett múzeumi direktórium tagja volt, így „a könyvtár kiválasztása a múzeum testéből" terv végrehajtását a múzeumi direktórium ajánlotta a könyvtári megbízottak figyelmébe. KŐHALMI Béla 1959-es visszaemlékezése, monográfiája szerint:,, A proletariátus élethalálharca idején ilyen nagyszabású terv végrehajtását kilátástalannak tartottuk."

34 így azután — az OSZK irattárának tanúsága szerint — 1919. május 17-én a Múzeum a közoktatásügyi népbiztostól a Nemzeti Múzeum átszervezése tárgyában rendeletet „vett", 32. Könyvtárak a Tanácsköztársaságban. — A Tanácsköztársaság könyvtárügye, 1919. 2-3. sz. 5. 1. 33. KENCZLER Hugó: A Nemzeti Múzeum átszervezése. = Fáklya, 1919. május 11. 34. KŐHALMI Béla: A Magyar Tanácsköztársaság könyvtárügye. Bp. 1959. 64. 1. 239