AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1978. Budapest (1980)

III. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Havasi Zoltán: 1919 és a Széchényi Országos Könyvtár

és Elosztó Telepe címmel; tudósít a könyvtárosi tanfolyam megnyitásáról, benne FOGARASI Béla megnyitójáról és DIENES László megnyitó előadásáról; összefoglalót ad a Könyvtárak a Tanácsköztársaságban címmel; tájékoztat a gyári munkáskönyvtárakról és a volt érdekképviseletek könyvtárairól; végül közzéteszi a Közoktatásügyi Népbiztosság rendeletét a levéltárak rendezéséről — május 15-i kelettel. A hivatalos lap 4. száma — a júliusi jelű — a könyvtári kisüzem és nagyüzem kérdéseit fejti ki; jegyzőkönyvszerűén tudósít a vakok központi könyvtára ügyében tartott szakértekezletről ; többek között olvasható itt A nyomdai termékek könyvtári megőrzése, bibliográfiai és statisztikai feldolgozása és a könyvtári szükséglet biztosítása tárgyában kiadott, július 16-i keltezésű rendelet, beszámoló a könyvtárosi tanfolyamról, továbbá itt csak rövid hír a Bibliográfiai Intézet szervezéséről, ám a hivatalos lap e számának mellékletében: az Országos Könyvtárügyi és Bibliográfiai Intézet szervezése címmel már az Intézet szervezeti szabályzata is közlésre kerül. Ezt a rendeletet július 30-i dátummal látják el. A forradalmi intézkedések, a forradalmi cselekvés egész sorát tükrözi a rendelkezések nem is teljes listája. Gondolunk-e arra, hogy milyen belpolitikai, külpolitikai és katonai helyzetben születtek ezek az intézkedések? 1919. május 3-án a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója a következő körözvényt adja ki: „Miután a Forradalmi Kormány ozótanács Budapestet hadműveleti területnek jelentette ki s miután Haubrich népbiztos elvtárs minden csoportosulást betiltott, a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteménytárai, a könyvtárat is beleértve, további intézkedésig zárva tartatnak. A könyvtár ma délutáni 1-kor zárja olvasó termét. — Felkérem az Osztályvezetőket, hogy naponként d. u. 1 — 6 óráig az igazgatóság irodájában egy-egy tisztviselőt és altisztet inspekciós szolgálatra rendeljenek ki, akik az nap délelőtt nem teljesítenek szolgálatot."

30 Közismertebb eset (A Tanácsköztársaság könyvtárügye c. hivatalos lapban olvasható), milyen körülmények között történt a budai közművelődési könyvtár megnyitása. „Június 24-én, ugyanabban az órában, mikor a budapesti ellenforradalom kirobbant, mi a tudásnak és közművelődésnek új kapuját nyitottuk meg a reakció fészkében, Budán. — . . . bizonyos ünnepélyességgel, készülődtünk a megnyitásra ... — [azonban] Lukács György népbiztost, Ágoston Péter elnököt, Dienes László könyvtárügyi politikai megbízottat és Ertler Antalt, a II. kerületi Munkás- és Katonatanács titkárát gépfegyvertűzzel állították meg a fehér monitorok, amint a Központi Munkás- és Katonatanács üléséről az Erzsébethídon át a Corvin-téri könyvtárba igyekeztek. — Gépfegyverek ropogtak, amikor Kőhalmi Béla elvtárs, a könyvtárügyek helyettes megbízottja a könyvtárt a dolgozóknak átadta és ágyú dörgött, mikor a 2. kerületi Munkástanács megbízottja átvette a proletariátus nevében."

31 A mi vizsgálódási szemszögünkből sem érdektelen leszögeznünk, hogy a Tanácsköztársaságot a külső katonai túlerő döntötte meg, hogy a Magyarországi Tanácsköztársaság története bebizonyította: a munkásosztály vi30. OSZK Irattár 78/1919. 31. A budai közművelődési könyvtár megnyitása. = A Tanácsköztársaság könyvtárügye, 1919. 4. sz. 7. 1. 238