AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1978. Budapest (1980)

III. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Havasi Zoltán: 1919 és a Széchényi Országos Könyvtár

Jó, ha most itt leszögezzük: nem lenne helyes, ha ma ehhez a feladatrögzítéshez ragadnánk le, a Tanácsköztársaság idején sem gondolták, hogy ez önmagában elegendő lenne nemzeti könyvtári funkciónak, ma pedig — jól tudjuk — korunk követelményei szerint jócskán tágult az országos könyvtár feladatainak köre. Inkább az alapfeladat, a más könyvtárétól megkülönböztetett jelleg hangsúlyozását véljük ebben a fogalmazásban. Mert ha az alapfunkcióhoz hozzávesszük mindazt, amit a könyvtárügyi megbízottak az összes könyvtárak állami központi irányítása érdekében terveztek, amit pl. a felállítandó Országos Könyvtárügyi és Bibliográfiai Hivatal feladataiul megjelöltek és tudjuk azt, hogy ezek a könyvtári fejlődés folyamán lényegében nemzeti könyvtári funkciókká alakultak, akkor tulajdonképpen már összeáll az a feladatcsoport, amelyet egy országos jellegű könyvtártól, a nemzeti könyvtártól az ország könyvtári rendszere fejlesztése érdekében a könyvtárügyi megbízottak is elvártak. Atgondoltuk-e már eléggé: mit jelenthetett az a roppant nagy feladat, amelyet a Tanácsköztársaság Alkotmánya írt elő a burzsoázia műveltségi kiváltságának megszüntetéséről, a dolgozók előtt a műveltség tényleges megszerzése lehetőségének megnyitásáról? Hogyan kellett könyvtári eszközökkel előmozdítani a kultúra birtokbavételét, amely a dolgozó nép szellemi felszabadítását is magával hozza? Az események puszta felsorolása, a gazdasági, társadalmi, politikai szocializálással együttjáró kulturális kisajátítás ütemének, sodrásának a felidézése elegendően érzékeltetheti, mi mindenben kellett az országos könyvtárügyi vezetőknek helytállni. Március 30-án történt a könyvtári ügyek megbízottjának és helyettes megbízottjának a kinevezése. Március 29-én az egyesületek köztulajdonba vételével összefüggésben a rekvirált helyiségekben található közgyűjtemények bejelentéséről kellett intézkedni. Április 2-án a vidéki könyvtárak megfelelőbb elhelyezése és elhagyott vidéki magánkönyvtárak ügyében született rendelet. Április 7-én a Közoktatásügyi Népbiztosság kulturális célokat szolgáló helyiségeket foglal le. Április 28-án megjelenik a rendelet a könyvtárak köztulajdonba vételéről s az Országos Könyvtárügyi Tanács, valamint a Munkás- és Katonatanácsok Könyvtárügyi alosztályainak megalakításáról s ezek feladatairól. Ugyanezen a napon a veszélyeztetett magánkönyvtárakról és eladó könyvtárak kényszerfelajánlásáról születik intézkedés. Közben rövid és mégis átfogó rendeletek is napvilágot látnak: április 15-én az, amelyik a közművelődési könyvtár-hálózat kiépítését rendeli el a Szabó Ervin könyvtár keretében; április 22-én a könyvészet állami feladattá válik; április 24-ón a könyvtárosi tanfolyam szervezésével és megindításával bízza meg a közoktatásügyi népbiztosság a könyvtárügyi megbízottakat. Május 5-re megtörténik a szellemi termelés központosítása: átfogó rendeletek létrehozzák a Szellemi Termékek Országos Tanácsát, elrendelik a könyvkiadás és könyvkereskedés szocializálását. Ezekről és további egyéb rendelkezésekről ad hírt a könyvtárügyi politikai megbízottak hivatalos lapja: A Tanácsköztársaság Könyvtárügye — május 1-i kiadású — 1. száma. A június 1-i jelzésű 2 — 3. szám a könyvtárügyi megbízottak körleveleit közli, köztük a központi duplumraktár létesítéséről; közreadja A könyvpiac és a könyvtárak c, a Népgazdasági Tanács által kiadott rendeletet; beszámolót ad a Közkönyvtárak Gyűjtő237